Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. elején Rimaszécsen szolgáló plébánosoknak is kihívást jelent a vallási élet megszervezése, illetve kialakítása. Egyrészt, a ma is templomjáró, főként idősebb nemzedék számára a folytonosságot kell jelenteni és biztosítani. A templomba nem járó fiatalabbakat meg kell szólítani, számukra újonnan kell megalkotni a vallásosság egyfajta - az idősebbekével valószínűleg nem teljesen megegyező- modelljét. Mindezek mellett sajátos, harmadik viszonyulást kíván a cigány népesség vallásossága, tovább osztva ezt a nagy közösséget nemzedékek szerinti igényekhez igazodva. A plébános számára ez nyelvi nehézségek nélkül is többéves építő munkát, intenzív közösségben élést jelent. Jelenleg ezt a közös nyelv hiánya is nehezíti. A plébánosok mellett nagy - vagy nagyobb - hatása van Rimaszécsen és környékén az állandóságot jelentő kántornak. Nem csupán a jelenlegi kántor személye, hanem családja jelenti az állandóságot, ugyanis Stubendek Gábor édesapja is, nagyapja is kántor volt Rimaszécsen. Id. Stubendek István tevékenységét, halotti búcsúztatóit Bartha Elek dolgozta fel.67 A levéltári források adataiból látszik, hogy nem csupán munkáját végezte Stubendek Alajos és Stubendek István, hanem mindketten résztvevői voltak a közösségi életnek is. Munkásságuknak nem csupán Rimaszécsen, hanem a szomszédos falvakban is, ma is érzékelhető hatása van. Kántori tevékenységük mintául szolgált azoknak a környékbeli kántoroknak, akiket nem iskolában képeztek, hanem teljes mértékben a gyakorlatból tanultak. Az ő „kántori körzetük” ma is illeszkedik Stubendek Gábor működési köréhez (a Rimaszombat - Pelsőc közötti terület magyar katolikus falvainak összessége), ám mindannyian hangsúlyozták a velük folytatottt beszélgetések során, hogy Stubendek Istvánnak nagy szerepe van az ő működésükben is. Tehát Rimaszécs nem csupán „hivatalosan” vált a 20. század elejére a környék katolikus központjává, hanem - igaz, nem hivatalosan - a szocializmus évtizedeiben és azt követően is hatni tudott, kántora révén a vallásgyakorlás egy jelentős területén. A halotti búcsúztatók tekintetében- noha a többi kántor éppen kiegészíti, tehát el is kerüli a rimaszécsi működési körét - mégis a zeneiség és szöveg szempontjából is egységesítő hatással bírt. Az 1960-as születésű Stubendek Gábor kántori tevékenysége tulajdonképpen ma is lefedi édesapja egykori körzetét. Az egyházi zene tekintetében - mivel ő is gyakorlatból, nem iskolában tanult - szintén az 1940-es évek repertoárját tartja életben. Működését kiemeli a többi kántor közül az a tudatosság, amellyel saját és a többi egyházi személy szerepét látja, az egyháztőrténeti eseményeket, változásokat követi. „A környéken a magyarok ismerik a Stubendek nevet, tudják, hogy vagy 67 Bartha 1995. 487
