Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. százötven éve ők jelentik az egyházi zenét...........A fiam, aki okleveles kántor, az Éneklő Egyház megújított stílusát követi. De nekem nem az a célom, hogy magam énekeljek. Ha elmegyünk búcsúra, mindenütt a régi énekek mennek. Ezek érzelmesebbek, de a hivatalos egyház szerint ezek giccsek." О maga ezt olyan értéknek tartja, amely hosszú ideig közösségmegtartó erő és a vallásosság életben tartója volt. Ma is jelentősnek, egyfajta kapaszkodónak ítéli meg ezt a vallásosság-változatot, annál is inkább, mert úgy látja, „...a környékünkön nagy a szellemi szegénység." Szentkirály (KráF) jellemzése Szentkirály v. Sajószentkirály, Ila Bálint szerint templomának köszönheti keletkezését. A Lóczi, Abaffy és Nehei nemzetségek közös, Szent István tiszteletére szentelt temploma a mai falu területén vagy annak közvetlen közelében lehetett. Ila Bálint Naprágy 1254. évi határjárásról következtetett arra, hogy a templom idősebb volt a fairmái, ugyanis abban terra-пдк nevezték területét.68 Később, azzal párhuzamosan, hogy a többi településnek is lett temploma, ennek jelentősége csökkent. A falu birtokosa a Szentkirályi nemzetség volt, akik azonban nagyjából a török kor kezdetével kihaltak.69 A falu teljesen elnéptelenedett 1680 után, majd mire újranépesedhetett volna, lakosai között 1740-ben pestis pusztított, lakatlanná vált portáit az úr vette birtokába, ugyanő a puszta földek művelésére szolga-és béresnépséget szegődtetett, amelynek legnagyobb része a szlávságból került ki. A nagy pusztulás után, 1773-ra így nyertek benne teret a szláv nemzetiségűek. Középkori temploma a háborús időkben elpusztult, lakossága reformátussá lett. 1766-ra a jövevények ismét kát. egyházközséget alkotnak, amely Putnokhoz tartozik, ahol az iskola is van. Új kát. templomát saját kastélya területén Pletrich László építtette 1743-44-ben"70 Ezt a templomot Szent László tiszteletére szentelték. A katolikus egyházközség Putnok leányegyháza volt.71 Abafalva 1935-ös plébániává válása után annak filiája lett. Az 1942-es sematizmus szerint 516 katolikus lakosa volt - a 166 református és 14 egyéb vallású mellett.72 A népszámlálások viszonylag egyenletes vallási adatai közül kitűnik az evangélikusok számának 1941-2011 közötti változása, ugyanis 8-ról 119-re emelkedett.73 Ez a felekezet korábban soha nem számlált 15 főnél nagyobb 68 Ila 1969, IV, 81. 69 Uo. 70 Ila 1969, IV, 83. 71 Tanúskodnak erről a sematizmusok is. Schematismus 1892,21.; 1897,27.;1906, 31.; 1913, 30. 72 Schematismus 1942, 35. 73 1941: Az 1941. évi népszámlálás. 1990, 266.; 2011: Kral. http://portal.statistics.sk/files/ev_v2- nabozenske-vyznanie.pdf. 107. 488
