Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. 2-15. közötti transzporttal Strakonicébe vittek rimaszécsi lakosokat.62 Minden foglalkozási kategóriát és birtokkategóriát beleértve végül 36 személyt deportáltak.63 A Rimaszécsen szolgáló plébánosok sorából (amelynek teljes ismertetésétől ezúttal el kell tekintenem) kitűnik, hogy Balla János volt - eddig - az utolsó, aki hosszú ideig működött Rimaszécsen. „Balla esperes úr” - ahogy más falvakban is nevezték - mintegy igazodási pont volt a környék katolikusai számára. Rimaszécs azon kevés gömöri katolikus plébánia közé tartozik, ahol az utóbbi 3 évtizedben is szolgáltak hosszabb-rövidebb ideig magyar papok. Sok más településen, jórészt azok népességfogyása miatt jellemző, hogy a templomról való gondoskodásnak az igénye, szándéka megmarad, ám gyakorlati feladatai egy-két személyre hárulnak. Rimaszécsre ez nem jellemző, mint az iratokból látszik, a szocializmus építése idején, az 1950-60-as évek fordulóján is felszerelték, díszítették, karban tartották a templomot - és így van ez ma is. Az azonban itt is jellemző, hogy a vallásgyakorlás „hagyományos” formája, a templomba járás a népességnek csak töredékéhez köthető. A népszámlálási adatokban szereplő 1463 katolikus nem jelent ennyi templomba járót. A vasárnapi miséken negyvennél többen soha nincsenek, ám a nagy ünnepek megtöltik a templomot. Erre részben magyarázatot ad a népesség átalakulása. A 2001-es népszámlálás során Rimaszécs összlakosságának 6%-a, 106 fő roma nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es adatok között a roma kategória nem is szerepel.64 Mégis, a statisztikát mindig árnyalni képes helyi tapasztalatok, a rimaszécsiek etnikai besorolása és önbesorolása alapján a népességnek legalább 60%-a magyar anyanyelvű cigány. (Rimaszécsi magyar cigány volt B. Kovács István mesemondója, Busa Viktor is.65) A környék települései közül talán a legtöbb, roma rendezvényekről, iskolai eseményekről szóló sajtóhír Rimaszécshez köthető. Például immár tíz éve itt rendezik az iskolások roma szavalóversenyét, amelynek résztvevői olykor az ország legtávolabbi vidékeiről is vannak.66 A vallási statisztikában a romák/cigányok a katolikusok között szerepelnek - ám nem tagjai a templomjáró vallásos közösségnek. Ez - a másutt is jellemző, magatartás és bevallás közötti eltérés mellett - némi magyarázatot ad a mintegy 40 templomjáróra - az 1463 katolikus lakos mellett. Tehát a 21. század 62 Vadkerty 2001. 492. 63 Vadkerty 2001,496. 64 Rimaszécs - Rimavska Sec. http://adatbank.sk/lexikon/rimaszecs-rimavska-sec. 65 B. Kovács 1998. 66 Nyújtsd a kezed. http://gomorilap.sk/cikkek/Nyujtsd-a-kezed-kilencedszer-Rimaszecsen/758. 486
