Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. 1926-os születésű, kántortanítónak készülő Szalay Géza, aki a zenei repertoárt és a szertartásrendet a gyakorlatból sajátította el, elmondása szerint leginkább Baraca utolsó képzett kántortanítója, Trelaj Géza hatására és segítségével. A hangszerjátékot pedig első tanítójától, Barta József Mihálytól tanulta. Működési területe elsősorban szülőfaluja és néhány távolabbi Balog-völgyi település (pl. Nagybalog volt). Cakóból Csízbe költözött 1999-ben, attól kezdve 6 évig ő volt az ottani templomi kántor is. Ma már csak a csízi Jézus Szíve kápolnában hetente egyszer tartott magyar misén működik. Tehát Cakó kicsisége, azon belül is a katolikus vallás nem a teljes népességre jellemző volta ellenére mind kántortanítót (amint a levéltári források elárulják: Tokár Gézát), mind később kántort képes volt saját maga „kiállítani”. (Tegyük hozzá, hogy a templom felépítéséhez és a katolikus iskola fenntartásához hasonlóan.) Cakó ennélfogva a vallási élet szervezésében a teljes önellátás ritka példája volt. Füge (Figa) jellemzése Füge vallásos életének és egyházának története a 20. században sem, korábban sem írható le plébániájának, Baracának említése, adatainak felhasználása nélkül. Egyháztörténetének ismert legkorábbi szakaszában ennek az összetartozásnak még nincsenek jelei. Katolikus vallását a falu mindvégig megőrizte. 1766-ben - mikor Baraca épp nem volt plébánia - Méhihez tartozott, de állt régi kőtemploma.35 (Azt, hogy ez nem a jelenlegi, Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom, az irattári és levéltári adatok is elárulják.) A későbbiekben aztán Baraca leányegyháza lett.36 (Ez a gyakorlatban ma is így van, ám a Rozsnyói Püspöki Hivatal honlapjának sematizmusában, a települések nevének említésén kívül sem Baraca, sem Füge nem szerepel.)37 Ma Füge 418 fős összlakosságának nagyobb része, 217 fő római katolikus, 1 görög katolikus, 8 evangélikus, 25 református, 11 Jehova tanúja, 1 egyéb vallá- sú.38 A vallási adatok mellett feltűnő a nemzetiségi, anyanyelvi adatok változása. 1921-ben 437 fő volt a falu összlakossága, ebből 433 fő (99,1%) volt magyar, 4 fő (0,9%) pedig szlovák.39 A legfrissebb, 2011-es adatok pedig a következő megoszlást jelzik: 418 fő az összlakosság, ebből 176 fő (42,1%) magyar, 171 35 Ha 1944, II, 33-34., 279-280. 36 Schematismus 1892, 22.; 1897, 29.; 1906, 33.; 1913, 35.; 1942,42. 37A helyi hívek szerint nem született rendelkezés a plébániák és filiák Fügét érintő átrendezéséről, ám a Rozsnyói Püspöki Hivatal honlapjának sematizmusa semmiféle adatot nem közöl róluk, még azt sem, hogy mikor vannak templomaikban a szentmisék. Famost. http://roznava.rcc.sk/ schematizmus2/famost-77-sk. 38 Figa. http://portal.statistics.sk/files/ev_v2-nabozenske-vyznanie.pdf. 105. 39 Gomorfuge - Fuge - Figa. http://adatbank.sk/lexikon/gomorfiige-ftige-figa. 479
