Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. fő (40,9%) szlovák, 44 fő (10,5%) roma nemzetiségű.40 A helyi tapasztalatok, a fügeiek etnikai besorolása és önbesorolása kissé árnyalja ezt a képet. Más környékbeli falvakhoz hasonlóan a „romák” nem szívesen vallják magukat romának, szívesebben nevezik cigánynak egymást és önmagukat, anyanyelvűk pedig magyar. A 2011-es anyanyelvi adatok ezt érzékeltetik is: 229 fő (54,8%) magyar, 161 fő (38,5%) szlovák.41 Az 1921-es adatokhoz képest hatalmas változás állt be a magyar és szlovák nemzetiségűek arányának és számának tekintetében. Az a változás már az 1940-es évek végére bekövetkezett, ugyanis Füge lakosságának egy részét - a lakosságcsere keretében - kitelepítették Magyarországra. „A második világháború után magyar lakosainak egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre nagyrészt magyarországi és kárpátaljai szlovákok települtek,”42 Ez a vallásgyakorlást is mélyen, máig hatóan érintette, mivel a népesség fele tulajdonképpen kicserélődött. Az ekkor Fügébe költözött kárpátaljaiak külön falurészt foglaltak el, a falu főutcájával párhuzamos, a kertek alján, a dombon futó részt, amelyet ma is „ruszin sor”-nak neveznek a fügeiek. A publikált forrásokban a helyek nem szerepelnek, de Fügébe el-elláto- gat a Magyarországra telepítettek egy része, mégpedig Kislődről, Városlődről. A 20. század első felében már a vallásgyakorlás terén erősen megmutatkozott Füge és Baraca összetartozása. A fügeiek havonta három vasárnap az anyaegyház templomába, Baracára jártak misére, havonta egyszer pedig ez megfordult, Baracáról mentek át Fügébe. Mára ez a kapcsolat teljesen megszűnt. Manapság Fügében az uzapanyiti káplán, Jozef Brigan misézik. A mise nyelve szlovák, olykor némely részét magyarul olvassa. A fügéi templomba járnak a szomszéd református községek katolikus gyerekei, legnagyobbrészt cigány gyerekek. A gyerekek minden alkalommal sokkal többen vannak, mint a helyi felnőttek, tehát szlovákok és magyarok együttesen. Fontos azonban hozzátenni, hogy ezeket a gyerekeket a plébános gyűjti össze és hozza-viszi a szentmisére az uzapanyiti plébánia autóbuszával. Fügében a vallásgyakorlás korábbi, második világháború előtti formái szinte teljesen eltűntek. Ezt a tendenciát a templomkép is erősíti, ugyanis azt kívülről is, belülről is teljesen felújították az Uzapanyiton élő plébánosok, Lorenz Brecher és Jozef Brigan vezetésével - olasz kőművesek és segédmunkások, 2012 nyarán. Az iskolás gyerekek vallásos nevelése egy új feladat a plébános és segítői számára, tehát az egykori vallásos közösség hagyományai segítséget, irányvonalat sem jelentenek, ám semmiféle kötöttséget sem. Fügében már nem találunk olyan kulcsembert, mint néhány másik településen 40 Gomorfuge - Fuge - Figa. http://adatbank.sk/lexikon/gomorfuge-fuge-figa. 41 Uo. 42 Uo. 480
