Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. nem róhatok. A fentiek kapcsán értésére adom, hogy a czakói templom építését nem engedélyezem.”33 A levéltári adatokból kiderül, Cakó akkori katolikus hívei még a püspökség (abban az időben apostoli kormányzó) akaratával szemben is ragaszkodtak ahhoz, hogy templomuk legyen. Talán hozzájárult ehhez az is, hogy a református, szintén nem nagy templom is nem sokkal korábban, 1922- ben épült.34 A kis falu hitéletének ma is fontos, ám a 4-5 évtizeddel ezelőtti helyzethez képest sokkal kevésbé meghatározó alkalmai a havonta egyszeri szentmisék. Ez elsősorban a népesség átalakulásával függ össze. A statisztikai adatok nem jeleznek népességfogyást, sőt az összetétel változását sem, ám a helyszíni tapasztalatokból kiderült, hogy a népesség erős többsége magyar anyanyelvű cigány - ahogy saját magukat is nevezik. A magyar lakosság egyrészt elöregedett (a levéltári forrásokban olvasható, hogy már az 1940-es évekre is milyen erősen csökkent a párbért fizetők száma, mennyire nagy anyagi terhet jelentett a lényegesen kisebb létszámú egyházközségnek az iskola fenntartása), másrészt a szocializmus évtizedei alatt elköltözött a közeli városokba. Ahogy más településeken, Cakóban is vallásosak, katolikusok a cigányok, ám vallásgyakorlásuk nem azonos a magyarokéval. A keresztelő, esküvő, temetés szent tartalmú esemény náluk is, a nagy egyházi ünnepek számukra is azok, de az ennél gyakoribb imádkozás, a templomról való gondoskodás, az egyházi élet szervezése (vagy annak igénye) egyáltalán nem köthető hozzájuk. A legfrissebb, 2011-es népszámlálási adatok jelzik, hogy 34 fő vallási hovatartozását tekintve Jehova tanúja, akik közülük kerültek ki. Nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, de ennek oka lehet az, hogy a katolikus vallásgyakorlás hivatalos alkalmai ritkák. A többi településsel összevetve Jehova tanúinak száma magas. Az is igaz azonban, hogy nincs még egy a vizsgált települések között, ahol havonta csupán egyszer lenne szentmise. Az, hogy más településre, az anyaegyház Rimaszécsre eljárnának, nem jellemző. Itt is, mint mindenütt, ahol ilyenek az adottságok, gondot okoz, ha a plébános személye még a csekély alkalmakkor sem tud erősen hatni. Ennek a nyelvi nehézségek, a kommunikációs akadályok jelentik a leggyakoribb okát. Emellett, mint annyi más helyen, itt sem kedvez a vallásos életnek az, hogy a Cakóban is szolgáló rimaszécsi plébánosok az utóbbi évtizedekben gyakran váltják egymást. A levéltári iratokban is említett Stubendek Alajos viszont, kántortanítóként egy több évtizedes stabilitás első állomását jelentette Cakóban (is). Az 1950-es évektől aztán részben fia, Stubendek István vette át a kántori teendőket. Másrészt viszont az 33 RPkL. Rimaszécs 4501-931. 34 Cakó - Cakov. http://adatbank.sk/lexikon/cako-cakov. 478
