Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. télén katolikus népességgel is bíró Vály-völgyre, alkalomszerűen a Balog-völgy némely településére és olykor, helyettesítőként Rimaszombatra is. Cakó (Cakov) jellemzése Cakó a Balog-völgy különlegesnek nevezhető kis faluja. Különlegessége éppen vallási hovatartozásában rejlik, ugyanis 300 főnyi lakossága ellenére a falu közepén, egymás szomszédságában két temploma van: református és katolikus. Kis, Mária Nevenapjára szentelt katolikus temploma az újabb, építésének körülményeiről a püspöki levéltár anyaga őriz viszonylag sok adatot. A református Balogvölgy falvai közé keveredett katolikus lakosainak eredetét B. Kovács István27 tanulmányai világítják meg. A 18. században éppen a református valláshoz való ragaszkodásuk miatt több falu földesura a reformátusok elnéptelenedett portáira katolikus szlovák jobbágyokat telepített. Többek között Cakó katolikussága is a Koháry család tervszerű telepítési akciója során került a településre.28 „... kiterjedtebb telepítési akcióba kezd a Koháry család. Ennek folyamán kerülnek a túlnépesedett Murány völgyi falvakból katolikus szlovákok Rimaszécsre (1741) és Cakóba (1766).”29 A 19. század közepére a szlovákok elmagyarosodtak, ám vallási különbözőségük máig megmaradt, miközben a környék katolikus falvainak népével, házasodás útján keveredtek is. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatai szerint 296 főből 181 (61,4%) magyar, 6 (2%) szlovák nemzetiségű, anyanyelv szempontjából pedig 261 (88,2%) magyar, 7 (2,4%) szlovák.30 A 2011-es népszámlálás vallási adatai szerint 296 fős összlakosságából 192 fő római katolikus, 33 a reformátusok száma, 34 fő Jehova tanúja, 1 fő evangélikus, 3 pedig egyéb kategóriába sorolta magát.31 Amíg temploma nem volt, addig is Rimaszécs leányegyháza volt32, amely azonban kicsit távol esik tőle, ezzel is indokolták a hívek a templomépítés szükségességét. A katolikus templom építésének körülményei sokatmondóak az egykori közösség vallásosságát illetően. A templomot tulajdonképpen egyházmegyei tiltás ellenében építették fel. 1930. december 4-én a püspök levélben közölte szándékát az esperessel a templomépítés kapcsán. „.. .nincs elegendő áldozópapom. A meglévő kevésre hárul a lelkipásztorkodás terhe: rájok újabb terheket 27 B. Kovács 1997, 17., 2001, 243. 28 B. Kovács 2001,243. 29 B. Kovács 1997, 17. 30 Cakó - Cakov. http://adatbank.sk/lexikon/cako-cakov. 31 Cakov. http://portal.statistics.sk/files/ev_v2-nabozenske-vyznanie.pdf 105. 32 Tanúskodnak erről az 1892.,1897., 1906., 1913., 1942. évi sematizmusok is.; Schematismus cleri... 1892,24.; 1897,29.; 1906, 34.; 1913,37.; 1942,44. 477
