Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - S. Lackovics Emőke: Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ért és haláláért” három Miatyánkot és egy Hiszekegyet mondtak még el. Az 1990-es évek első felében is éltek olyan idős asszonyok Magyarpolányban, akik nagyböjtben naponta elmondták a keresztúti ájtatosságot, valamint az „Arany- miatyánk”-ot (Vater unser). Utóbbit gyakran a „Maria von Jesu und Jesu von Maria" (Bp. 1897.) című ponyvanyomtatványból, mert „Jézus szenvedéséről szól, amiről Máriával beszélgetnek” — mondták. Több családban a nagyanya a nagyböjt teljes ideje alatt „előszedte az összes szenteket” - emlékeztek vissza, vagyis naponta más-más szentről emlékezett meg, kérve közbenjárásukat.27 A böjti fegyelem részeként Kolontáron a húsvéti gyónás előtt a gyónni indulónak kötelező volt a család minden tagjától bocsánatot kérnie.28 Legszigorúbb böjti idő nagyhét, ezen belül pedig nagypéntek volt. Tulajdonképpen a középkor óta ismert, ezen hét minden napjának megünneplése, különféle áhítatformák gyakorlása,29 amelyek a templomon kívüli népi vallásgyakorlatban megmaradtak. Veszprémfajszon még az 1930-as években a nagyhét minden napján meghatározott számú imádságot mondtak el az Úr elárultatására és szenvedésére emlékezve. Célja a minél alaposabb lelki felkészülés volt a húsvétra. Virágvasárnap 40 Miatyánk Jézus 40 napos böjtjére emlékezve. Hétfőn 33 Miatyánk, mivel 33 esztendős volt. Kedden 30 Miatyánk, mert Júdás 30 ezüstpénzért árulta el Őt. Szerdán 15 Miatyánk, mert 15 tövissel koronázták meg, csütörtökön 12 Miatyánk, mivel a 12 apostol elhagyta, pénteken pedig 5 Miatyánk az Úr Öt Szent Sebéért. Szombaton 40 Miatyánk, mert 40 órát volt a sírban és 3 Rózsafüzér: térdelve, állva, ülve. Volt, aki nagypénteken estig semmit nem evett, nem ivott, más viszont az ételtől, italtól való tartózkodást délig tartotta. A legszigorúbb böjti nap nagypéntek volt, amelyhez tiltások, dologtiltás, hiedelmek, analógiás cselekedetek is tartoztak, összefüggésben a böjttel. Általában a megtisztítást-megtisztulást jelentő böjti napnak tartották nagypénteket. Hitük szerint Krisztus ezen a napon beleesett a Kedron patakába, ebből következően nagypénteken megszentelődnek a patakok, folyók, források, ezért kell megmosakodni bennük kora hajnalban, lemosva a „testi-lelki bajokat”, megszabadulva minden bajtól. Egyes helyeken némán mosakodtak, közben imádkoztak az egészségért, frissességért, a baj távol tartásáért. Tihanyban a Kőhídtól vitték a „szótálán vizet”, amelyben a betegségek elűzéséért, a hosszú életért mosakodtak meg. E célból sok faluban az állatokat is a közeli patakokra hajtották le. A lányok viszont a szépség biztosításáért mosakodtak meg. Tűzgyújtási tilalom is fűződött e naphoz, megakadályozandó a szerencse kifüstölését. Helyenként 27 S. Lackovits 2000, 123-125. 28 Paueri. m. 19. 29 Radói. m. 106. 462
