Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - S. Lackovics Emőke: Az egyházi esztendő böjti alkalmai a Bakony és Balaton-felvidék közösségeinek vallásos népéletében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. pán a böjt teljessé tételéhez járultak hozzá, hanem ugyanakkor a böjti időszak által sikerességüket ugyancsak biztosítottnak tudták. így: a guzsahéten ültetett kotló alá fűzágból készített gúzst tettek, hogy a csirkék lába ne húzódjon össze. Az ágyások szélére a növények gyökerei összetekeredésének megakadályozására helyeztek el gúzst. Feketehéten tilalom alatt állt a meszelés, a férgeknek a házaktól való távol tartásáért, továbbá a vetés, a fekete bogarak kártételének meggátlásáért. Virághéten virágmagot ültettek, mert más növény nem hozott volna termést. Az egész nagyböjti időszak a húsvét ünnepére való készülődés jegyében telt el. Ez alatt az idő alatt tilos volt minden zajos mulatság, vígalom, lakodalom egyaránt. Olyan időszaknak tartották, mint a gyász idejét. Római katolikus családokban szigorúan betartott étkezési böjt volt jellemző. Kiiktatták az ételek közül a zsírt és a húsféléket. Az olajütőkben tökmagolajat üttettek és ilyenkor ezzel főztek. Az étrendben hal, olajos savanyú káposzta, cékla, sült tésztafélék: mint a füstölt túrós pogácsa, kukorica pogácsa, kelt pogácsa, főtt mácsikok vagy metéltek, így káposztás, krumplis, darás, túrós tészták, továbbá üres főzelékek, babos káposzta, olajos krumpli és egyéb krumplis ételek sorjáztak olajjal elkészítve: így a dödölle, sült krumpli, krumplisaláta olajjal, valamint krumplifőzelék, paprikás krumpli, krumplis pogácsa, tócsi, gánica, valamint olajos babsaláta vagy tejfölös bab, tejfölös túró, krumpliból vagy aszalt gyümölcsökből készített levesek (dudogó vagy keszőce), tejleves tésztával, palacsinták, kukorica gánica dióval, kelt kukorica prósza szilvalekvárral, kelt tészták közül főleg túrós és lekváros bukta, de megtalálható még közöttük a puliszka, a lisztes sterc, a paprikás perec. Ezek valamennyien leggyakrabban szerepeltek az étrendben. Kolontáron tökmagolajos kenyeret is ettek, a szalonna helyettesítésére pedig sült tököt kenyérrel és vöröshagymával.24 Somló környékén reggelire általánosnak mondható a főtt tojás, a kenyér és a tej. Egyes német falvakban sült krumplit ettek ilyenkor olajos káposztával. Másutt pedig a túró volt a reggeli fő étel. Székesfehérvár Palotavárosban ebédként rántott leves, savanyú tojás, tejes vagy sóba-vízbe bableves, sós pogácsa, sózott hering szerepelt. A Móri-völgy falvaiban mindezeken túl kukoricakása, prósza, vöröshagyma saláta kenyérrel, üres kávé, aludttej jelentette a napi böjti eledeleket.25 Voltak, akik önként olyan szigorú böjtöt fogadtak, hogy szerdán, pénteken és szombaton mindössze egyszer laktak csak jól. Előfordult a Mórivölgyben Csókakőn, Fehérvárcsurgón olyan jámbor személy, aki nagyböjt min24 Pauer2005, 17. 25 Gelencsér - Lukács 1991,45., 316-317. 460
