Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szacsvay Éva: Bűvös számok –atlantiszi számmisztikus a keresztény vallás mezsgyéjén. Tarjányi Eszter emlékére

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

sítására. Voigt Vilmos35 például a vallási állapot megrajzolásához a marburgi teológus Friedrich Heiler rendszerét ajánlja, a 60-as 70-es években elkészült legnagyobb comparatív vallástudományi tankönyv-sorozat, Die Religion der Menschheit első kötete alapján (amelynek felépítésében Rudolf Otto munkássága is beépül), és amely a vallási jelenségek beazonosítására, számbavételére biztonsággal használható. Ha az ethnográfiai, valamint a kelet-középeurópai adaptáció ezt lehetővé teszi, feltehetően, és amint a fordító Voigt Vilmos említi is, már a szöveg fordításkor igazította a nyelvi anyagot és a strukturális szerkezetet a magyarhoz, akkor ez segít az interjú alapján megjelenő vallási kép elemzésében. Például, az elhangzott interjú belső tagolása (fejezet címek pl.) megfeleltethetőek a fentiekben bemutatott jelenségeknek, mégis a struktúra egészét (amely motívumok, töredékek, „szószedetek”, narratívák laza kapcsolataiból építkezik,) nem fedik le, egy részük nem vallási eredetű, elég, ha csak a számítógépes szaknyelvre, vagy a különféle tudományok szaknyelvének megjelenésére gondolunk..A hasonló jelenségeket bemutató eddig ismert irodalom szerint is nehéz eldönteni, mivel állunk szemben. Mund Katalin elgondolása, hogy a néprajzból ismert kulturális leszivárgás jellemzi a fentieket, ez egyértelműnek látszik, bár kevésbé domináns ennél a vizsgálati anyagnál. Ha esetünkben a vallási meggyőződés keretébe illesztették az okkultista eszmerendszert és eljárást, a jelenséget mégiscsak a vallási jelenségek körébe kell helyeznünk, noha ezek a beillesztett elemek a „mágikus-okkult és a tudományos szemlélet régi (okkultista) egységét mutatják”.36 A katolikus egyházhoz tartozása a medi- átort nem indítja a katolikus vallásban történő kommunikációra a médiummal. A transzcendens és szakrális37 között billeg a medíátor, a médiumnak nem kell csatlakoznia a szakrális közösséghez, ő saját sorsának javulását, társadalmi sikerességét szeretné elérni -, vagy és ez is ugyanaz - válságából szeretne kijutni. Ezért a mediátor, ha ügyfelet szeretne kapni, elkerüli a felekezethez, egyházhoz, valláshoz tartozás kinyilvánítását mindaddig, amíg erre jelzést nem kap. Ez a bemutatás egyetlen személy történetével szinte csak színezi a működő közösségekről felvett képeket, mintegy bemutatva azokat a személyiségben végbemenő, az életútból és személyes sorsból megérthető csatlakozásokat, a vallási

35 Voigt 2004,208-212.

36 Mund 2004,152-171, 154, 165.

37 Korpics-Szilczl 2007, 21-22. A szakrális elsődleges funkciója, az, hogy a transzcendenst az emberi gondolkodás, illetve tapasztalás számára elérhetővé tegye. A szakrális intézmény egy adott vallási közösség tanítási rendszerében és vallási gyakorlataiban rögzítő szerepű. Fontos különbséget tenni a transzcendens, ami kultúra-invariáns, másrészt a szakrálisban közvetített transzcendens között, ami a hívő ember számára a közösséghez tartozás révén kultúra-specifikus módon adott.

441