Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Gyöngyössy Orsolya: Látomásélménytől a vallási társulatig. A csíkmenasági Szent Család Társaság működésének tanulságai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. József sírját csak közvetlen leszármazottai gondozták, az emlékkő pedig észrevétlenül hever a Mész völgyének magas füvében. Mégis, mi lehet ennek az oka? Vallási társulat mint az ellenállás egy formája Az 1950-es évek végén már a legelzártabb erdélyi településekre is beszivárogtak az új, szocialista rendszer „vívmányai”. A közigazgatási rendszert átalakították, kifüggesztették a kuláklistákat, beindult az agitációs gépezet.33 Csíkmenaságon 1962 januárjától 4-6 fős csoportok járták a házakat azért, hogy a parasztgazdákat a termelőszövetkezetbe való belépésre rábírják.34 A gyerekeket a vasárnapi szentmise idejére kötelező mozizásra rendelték be.35 A folyamatos zaklatások következménye a bizonytalanság és a félelemérzet tartós felerősödése volt. Többen bebizonyították már, hogy közösségi megpróbáltatások idején a spiritualitás iránti fogékonyság is megnő.36 Ebben az időszakban (1958-1962) Magyarországon, Erdély-szerte és Moldvában is megsűrűsödtek a vallásos víziók.37 A csíkmenasági Dánéi József esete is egy példa lehet erre a jelenségre. A menasági jelenések azonban két, sajátos aspektusát is ki kell emelnünk; ez a menekülés és a földhöz való viszony. A szocialista állam kiépítésének időszakában az üldözöttség tudata jóformán állandóvá; a titkolózás késztetése, az ál-készségesség pedig túlélési stratégiává vált. Ez az új, korábban ismeretlen közösségi lelkiállapot tökéletes párhuzamba állítható a Heródes király haragjától menekülő Szent Család történetével. A Szent Család szenvedéseiről elmélkedő Dánéi József egy családjáért, falujáért, egész megszokott életvilágáért aggódó lélek szimbóluma lehetne.38 Szent József az, aki kizökkenti a látót a kontemplativ helyzetből, és az akció, a cselekvés irányába tereli. A jelenés üzenetének lényege, hogy ne csak szemléld: tegyél is a pusztulás ellen. Ennek az ellenállásnak az egyetlen, elfogadható útja a látó számára a hagyományos értékek konzerválása, vagyis az egyéni vallásosság és a közösségi összetartás erősítése lehetett, mely egy új vallási 33 Kiss 2004. 34 Bodó 2004. 35 Interjú Adóiján Károlyné Dánéi Irénnel, szül. 1928. (2007. július 5.) 36 Ahogyan Sándor Ildikó Borku Mariska látóasszony (1930-50-es évek, Kárpátalja) sikeréről elmélkedve megjegyzi: „Az összetartó közösség létrehozása, illetve az irracionális elemek iránti nagyobb fogékonyság alkalmas volt a feszültségek kompenzálására. ’’ Sándor 1998, 147. 37 Pozsony 1998. 78. 38 A hatalomtól való félelem később a Szent Család Társaság minden olyan kezdeményezését áthatotta, mely kénytelenségből a templom falain kívülre szorult. A „legveszélyesebb” feladat az emlékkő felállítása volt, mely óriási tolódásokkal, tíz esztendő alatt valósult meg. Ahogy Dánéi József írja a társulat törzskőnyvében: „ Olyan körülmények között voltunk, hogy nem mertük még a betüköt rá inti és így vesztegelt a kőfeliratlan nálam sokáig." 320
