Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Gyöngyössy Orsolya: Látomásélménytől a vallási társulatig. A csíkmenasági Szent Család Társaság működésének tanulságai

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. társulat keretei közt tűnt megvalósíthatónak.39 A Szent Család pedig, mint jel­kép, mint eszme hűen fejezi ki ezt az igényt. Elég csak egy pillantást vetnünk a Szent Család oltáron felállított életképre: Szűz Mária gondolataiba mélyedve fonogat, Szent József ácsol, a kis Jézus pedig mosolyogva, széttárt karokkal üdvözli az imádkozókat. Nyugalom, szeretet és béke lengi át a kompozíciót - pontosan úgy, ahogyan egy „ideális” családban, egy háborítatlan közösségben lennie kellene. Bakó Gábor plébános jó érzékkel vette pártfogásba az új egyesületet. Rendü­letlen támogatásával sikerült egy olyan, több éven át tartó egyensúlyi helyzetet teremtenie, mely mind a társulat, mind a plébánia számára kölcsönös előnyök­kel járt. A Szent Család Társasága 1965 és 1975 között a templom legbuzgóbb mecénásaként működött. A vizsgált jelenések másik fontos üzenete a földhöz kötődik. Mikor a Szent Család elbúcsúzik Józseftől, lábaik előtt a gödrös út kiegyenesedik; segítsé­gükkel a háromnapi szántást egy nap alatt elvégzi a földműves. Parancsolnak a szántóföldnek, mely a menaságihoz hasonló köves, hegyes vidékeken valódi kincs, igazi érték. Dánéi József ösztönösen ráérzett ennek a motívumnak a fon­tosságára akkor, amikor az emlékkövet felavatta: Kérem szent Felségeteket méltoztasatok Községünköt és minden lakóját ha­tárunkat és Minden Terményünköt minden veszélytől megőrizni. Méltoztasatok hogy a szent Felségeteknek akaratából minden terményünköt megért álapotba kezünkhöz vehessük és békeségesen elis fogyaszthassuk a ti szent Felségeteknek tiszteletére. Az emlékövet tehát a határbéli feszületek termés- és határvédő szerepével is felruházta az alapító. Dánéi József felajánlása különös jelentőséget nyer akkor, ha a maga történelmi kontextusába helyezzük, és a kényszer-téeszesítéssel pár­huzamba állítjuk. A Szent Család Társaságának népszerűsége - melynek csúcspontja 1965— 1975 közé tehető - valódi, létező igényeket jelez, a kezdeményezés időszerű­ségét mutatja. A vállalt imáik és felajánlások az egyéni áhítatot, míg a társulat „dicsőségéért” végzett közös munkák (varrás, tisztítás, stb.) az összetartozás érzését, a társadalmi kohéziót erősítették. A történelmi körülményeket is fi­gyelembe véve a Szent Család Társasághoz való csatlakozás joggal nevezhető a fennálló hatalommal szembeni hétköznapi ellenállás egy formájának.40 39 Ahogy Barna Gábor a vallási társulatok közösségi funkciójáról értekezve megjegyzi: „(a vallásos társulatok) célja tagjaik, s rajtuk keresztül általában a hívek vallásosságának ápolása, a közösségi összetartás és közösségi érzés növelése volt." Barna 1996, 9. 40 Lásd. Scott 1996. 321

Next

/
Oldalképek
Tartalom