Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Gyöngyössy Orsolya: Látomásélménytől a vallási társulatig. A csíkmenasági Szent Család Társaság működésének tanulságai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. társulat keretei közt tűnt megvalósíthatónak.39 A Szent Család pedig, mint jelkép, mint eszme hűen fejezi ki ezt az igényt. Elég csak egy pillantást vetnünk a Szent Család oltáron felállított életképre: Szűz Mária gondolataiba mélyedve fonogat, Szent József ácsol, a kis Jézus pedig mosolyogva, széttárt karokkal üdvözli az imádkozókat. Nyugalom, szeretet és béke lengi át a kompozíciót - pontosan úgy, ahogyan egy „ideális” családban, egy háborítatlan közösségben lennie kellene. Bakó Gábor plébános jó érzékkel vette pártfogásba az új egyesületet. Rendületlen támogatásával sikerült egy olyan, több éven át tartó egyensúlyi helyzetet teremtenie, mely mind a társulat, mind a plébánia számára kölcsönös előnyökkel járt. A Szent Család Társasága 1965 és 1975 között a templom legbuzgóbb mecénásaként működött. A vizsgált jelenések másik fontos üzenete a földhöz kötődik. Mikor a Szent Család elbúcsúzik Józseftől, lábaik előtt a gödrös út kiegyenesedik; segítségükkel a háromnapi szántást egy nap alatt elvégzi a földműves. Parancsolnak a szántóföldnek, mely a menaságihoz hasonló köves, hegyes vidékeken valódi kincs, igazi érték. Dánéi József ösztönösen ráérzett ennek a motívumnak a fontosságára akkor, amikor az emlékkövet felavatta: Kérem szent Felségeteket méltoztasatok Községünköt és minden lakóját határunkat és Minden Terményünköt minden veszélytől megőrizni. Méltoztasatok hogy a szent Felségeteknek akaratából minden terményünköt megért álapotba kezünkhöz vehessük és békeségesen elis fogyaszthassuk a ti szent Felségeteknek tiszteletére. Az emlékövet tehát a határbéli feszületek termés- és határvédő szerepével is felruházta az alapító. Dánéi József felajánlása különös jelentőséget nyer akkor, ha a maga történelmi kontextusába helyezzük, és a kényszer-téeszesítéssel párhuzamba állítjuk. A Szent Család Társaságának népszerűsége - melynek csúcspontja 1965— 1975 közé tehető - valódi, létező igényeket jelez, a kezdeményezés időszerűségét mutatja. A vállalt imáik és felajánlások az egyéni áhítatot, míg a társulat „dicsőségéért” végzett közös munkák (varrás, tisztítás, stb.) az összetartozás érzését, a társadalmi kohéziót erősítették. A történelmi körülményeket is figyelembe véve a Szent Család Társasághoz való csatlakozás joggal nevezhető a fennálló hatalommal szembeni hétköznapi ellenállás egy formájának.40 39 Ahogy Barna Gábor a vallási társulatok közösségi funkciójáról értekezve megjegyzi: „(a vallásos társulatok) célja tagjaik, s rajtuk keresztül általában a hívek vallásosságának ápolása, a közösségi összetartás és közösségi érzés növelése volt." Barna 1996, 9. 40 Lásd. Scott 1996. 321