Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szabad Boglárka: „Krisztusba öltözködtetek!” Tárgy és öltözködés kultúra egy zarándoklaton
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. rendezvények karszalagjai. Bár „érvényüket” vesztik (hiszen már elmúlt a rendezvény, ahová a belépést biztosította, vagy ahol a részvételt jelezte), ám emlékként, kiegészítőként sokan viselik a nyáron, vagy egész évben. A zarándokok öltözködése kulturálisan meghatározott ma is, akárcsak a múltban. Ez utóbbiról sokat megtudhatunk a különböző történeti megközelítésű kutatásokból vagy akár művészi ábrázolásokból. Pierre Sigal nagy jelentőségű munkájában,13 vagy hazai vonatkozásban Bálint Sándor és Barna Gábor közös kötetében14 is említésre kerülnek a búcsújárók öltözködési mintái, főként a kényelmes öltözék és a zarándok-bot apropóján (3. kép). Az öltözékek, „kiegészítők” koronként változnak. A Szent-Jakab úton, Santiago De Compostela felé tartva például különböző helyekre felfestett kagylók jelzik az útvonalat. A zarándokok is kagylókat varrnak a táskájukra, ruháikra. A ruhadarabok, kiegészítők kapcsán fontos megjegyezni, hogy a praktikum mellett a jelzésérték, mint kulcsfogalom is előkerülhet, hiszen a vándorbot például nem csak fizikai segítség, de az egyik legismertebb zarándok - attribútum is. Hofer Tamás a különböző tárgyi világok megismerésében és kutatásában az egyik legfontosabb szempontként a társadalmi rétegek és korszakok közötti eltéréseket, különbségeket jelöli meg. Nem csak az életszínvonal különbségeire céloz, hanem arra, hogy emberek különféle csoportjai eltérő mértékben használnak fel tárgyakat.15 Szapu Magda kutatásaiban rávilágít arra, hogy a különböző szubkultúrák és az öltözködés szoros kapcsolatban állnak egymással, s hogy a fiatalok zenei ízlése meghatározza az öltözködésüket.16 A két fentebbi elgondolás közti hasonlóság mindenképpen a közösség külső jelekben megnyilvánuló megerősítésében, illetve a „valahová tartozás”, mint identitás az öltözködésben is kifejezésre jut. Pjotr Bogatirjov szerint a viselet egyszerre tárgy és jel.17 О - a funkcionalista irányzat egyik nagy alakja - írta le, hogy a viseletnek milyen különböző funkciói vannak, s fontosságukat aszerint határozta meg, hogy milyen viseletről van éppen szó. A mindennapi, az ünnepi, illetve a szertartásos viseletek között tett különbséget, míg a korábban említett funkciók közül a gyakorlati, az esztétikai, a helyzetet jelölő, illetve a táj szerinti hovatartozást jelző funkciókat különböztette meg. Jelen kutatás szempontjából a fentebbi fogalmak mindenképpen gondolkodásra adnak okot. Természetesen anakronizmus lenne pontosan ugyanazokban a dimenziókban gondolkodni, hiszen a népviselet, mint olyan, nem 13 Sigal 1989. 14 Bálint-Bama 2006. 15 Hofer 1983. 16 Szapu 2002. 17 Bogatiijov 1980, 81-91; 91-182. 305
