Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Szabad Boglárka: „Krisztusba öltözködtetek!” Tárgy és öltözködés kultúra egy zarándoklaton
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. kerülhet szóba a jelenlegi fiatal zarándokok által hordott öltözékek kapcsán. Ám az öltözködési minták egyes darabjaival és a tárgykészlettel kapcsolatban is érdemes szemügyre venni a fentebbi funkciók közül néhányat. A gyakorlati funkció például a csotki esetében igen fontos, hiszen a tárgy elsősorban imádkozásra szolgál. Az olyan eseteknél azonban, amikor egy ember több csotkit is visel egyszerre, kizárt, hogy mind a kettőt egyidőben használja imádkozásra, ilyenkor tehát a gyakorlati funkciót az esztétika írja fölül. Mint említettük, a csotkit ima kíséretében készítik, és egymásnak ajándékozzák. A táji hovatartozást jelölő funkció értelmét veszti, kivéve, ha olyan feliratos pólóról van szó, amely például egy-egy egyházközséget, vagy más táji vonatkozású csoportot jelöl. Itt azonban konkrét feliratokról beszélünk és nem pedig egy-egy színről, hímzésmintáról, mint jelről, amelyet a viselő és a viselőt néző személy is dekódolni tud. Fontos megjegyezni, hogy a zarándokok által viselt póló vagy kendő általában nem árul el földrajzi tényeket a viselőjéről, illetve - Bogatirjovtól eltérően - mi nem morva népviseletről és nem lokális alapon meghatározott csoportokról beszélünk. A mi kutatásunk esetében talán a helyzetet vagy hovatartozást jelölő funkció a legjobban értelmezhető. A csotki azokat a közel álló személyeket jelképezi, akik készítették az adott tárgyat a viselője számára készítették. Több imafüzér egyszerre való viselése ilyen módon a társadalmi kapcsolatrendszer egy szeletének vizuális jele. A különböző színű kendők az egyes csoportokon belüli tagságot jelzik, míg a reverenda viselése például arra utal, hogy az illető teológiát tanul és kispap. De nem minden nem reverendát viselő személy „civil”, hiszen a szeminaristák csak másodévtől kapják meg a fekete hosszú egyenruhájukat. A korábbi évek zarándoklatainak hivatalos pólói, illetve más, az egyház által szervezett rendezvények általában nyomott mintás feliratos felsőrészei divatot jelentenek a zarándokok között. Mindenképpen egyféle jelzésértékkel, státuszjelző funkcióval bír ezen ruhadarabok viselése. Egyféle „öreg-motoros” státuszt kap, aki a hét minden napjára más-más régi zarándokos pólót tud felvenni, ez ugyanis azt jelenti, hogy az illető az elmúlt hét évben volt zarándok. A közösségi oldalakon (konkrétan a Facebookori) létrehozott zarándok csoportban is gyakoriak az olyan megosztott fényképek, amelyeken a fiatal hívek, csoporttagok gyűjteményként mutatják be a korábbi évekből származó pólóikat, illetve zarándok-kendőiket (4. kép). Во Lönnquist egyik tanulmányában18 az öltözködés szimbolikus jelentőségéről ír, hogy az öltözet kifejezi az egyén önazonosságát, és értékrendszerét is meghatározza. 18 Lönnquist 1980,263-284. 306
