Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Szigeti Jenő: Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpát-medencében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az orvos-misszionáriusok, olyan ápolók és ápolónők voltak, akik az egészséges életmódra, a prevencióra tanították az embereket faluról falura járva. Nevüket is tudjuk. Az egyik Bottyánszky Zsófia, aki az első békéscsabai, na- zarénusból adventistává lett csoport26 tagja volt, és 1903. november 7.-én csatlakozott az adventista egyházhoz. A Freiedensaui Egészségügyi Munkásképző Főiskolán27tanult Meitert Emíliával együtt. 1907-ben tért haza Békéscsabára, ahol 1908. február 1.-ig dolgozott.28 Huenergardthoz küldött jelentése szerint „nemcsak bibliai felolvasásokat tudtam tartani bizonyos körökben, hanem mikor hozzám jöttek betegek és szenvedők, tanáccsal és oktatással és egyszerű, természetes gyógymód szerint adott kezelés által sokan visszanyerték egészségüket. Igen sok a munka, de kevés a munkás. Ha még többen volnánk, mind munkát találnánk. ”29 Bottyánszky Zsófia társa Meitner Emilia volt, aki Huenergatdt híradása szerint „a szegedi vidéken munkálkodik, szintén talál elég tennivalót”. Ő 1909- től, mint „bibliamunkás” tevékenykedett, de továbbra sem feledkezett el az egészségügyi tanácsadás szolgálatáról. Bottyánszky Zsófia 1908 augusztusától Kassán kezdett úttörő munkát. Jelentése szerint „az itteni orvosok, akikkel elsősorban kellett érintkezésbe jönnünk, nemhogy pártoltak volna bennünket, hanem inkább ellenünk voltak és akadályoztak.”30 31 1908/09 telén megtört a jég. Hamarosan kiderült, hogy az ilyen típusú közegészségügyi munkára szükség van. Ezért megszaporodott Bottyánszky Zsófia munkája és segítségre is szüksége lett, aki nem lehetett más, mint Schäfer Erzsébet, aki később a miskolci gyülekezet alapításában is részt vett. Ezek az „ápolónők” vagy „orvos-misz- szionáriusok” az egészséges életmódra nevelés úttörői voltak hazánkban. Az egyház korán, jó érzékkel felismerte ennek a szolgálatnak a fontosságát. Már az 1903. november 4-8 között, Aradon rendezett konferencián ezt a határozatot hozták: „Tekintettel az egészségi reform fontosságára a mi időnkben, ajánljuk kedves testvéreinknek, használjanak fel minden alkalmat ezzel jobban megismerkedni, hogy ezáltal az általános érdeklődés az orvosi misszió iránt a jövőben biztosítva legyen”.3' Az elkövetkező év konferenciáján, Budapesten, 1904. december 1-4 között már megállapították, hogy az egészségügyi munka területén jó eredmények mutatkoznak, ennek nyomán küldték ki Friedensauba az első kiképzendő misz26 Szigeti 1993, 925-926 27 Neufeld 1976,486-487. 28 Az 1907. dec. 11-12-én tartott kolozsvári konferencia hitelesítette őket. Hörcher 1908,26-28. 29 Huenergardt 1908. 30 Bottyánszky 1909. 31 Todor é. n. Kézirat; Szigeti 1985, 107. 231
