Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Szigeti Jenő: Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpát-medencében

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

szionárius nőket. Ezt a munkát az 1907-es brassói konferencia további határozatokkal erősítette. Az adventista folyóiratok mindig közöltek egészségügyi tárgyú cikkeket. Az 1908-ban meginduló Utolsó Üzenet című folyóiratnak külön egészségügyi rovata volt a „Lelki és testi egészség”, mely hamarosan több mint tízezer példányban került terjesztésre. Ebben a folyóiratban több, kiváló ismeretterjesztő cikk látott napvilágot. Benne megjelentek az Egyesült Államok orvos-történészei által is nagyra tartott J. H. Kellogg (1852-1943) iskola legjobb írásai magyar nyelven,32jelentős hatást gyakorolva úgy a szaporodó szabadegyházi közösség híveire, mint az egyre szélesülő olvasóközönségre. Különösen a lapnak az alkoholra és dohányzásra vonatkozó cikkei érdekesek, de a helyes testtartásról33 34vagy az egészséges táplálkozásról3,1 is találunk benne érdekes olvasnivalót, amit akkor még más magyarországi fórumon nem népszerűsítettek.

Az adventista közösségen belül folyó egészségügyi képzésnek az lett az eredménye, hogy a világháború vérzivataros éveiben a legtöbb adventista egészség- ügyi szolgálatban vett részt a világháborúban. Tanult ismereteiket a sebesültek ellátásában kamatoztatták. Különösen a kassai adventista ápolónői csoport öregbítette a maroknyi kis szabadegyházi közösség jó hírnevét, ahol nyolc képzett adventista ápolónő is segítette a sebesültek ellátását.35

A két világháború közötti időszak szabadegyházi egészségügyi felvilágosító munkája külön tanulmányt érdemel. A megváltozott helyzetben új törekvések, új missziói feladatok vártak ezekre a kis protestáns közösségekre. Azt viszont az első világháború előtti történetet áttekintve bizton állíthatjuk, hogy ezeknek a missziói erőfeszítéseknek maradandó hatással voltak az általános népies, fél népies gondolkodásra. Ennek igazolására csak egy kis személyes emléket hadd idézzek. Az ötvenes évek végén a pilisszántói adventista öregasszonyok mesélték, akiket a szlovák nemzetiségű falu akkor még kaciroknak (eretnekeknek) nevezett, hogy őket fogkefével fogat mosni az adventista prédikátor tanította. A szabadegyházi létformához az egészséges életmód szabályainak betartása, ennek továbbadása, képviselése is hozzá tartozott. A két világháború közötti szabadegyházi könyvterjesztők csaknem minden házat többször is felkerestek az országban és hatalmas mennyiségű egészségügyi ismeretterjesztő irodalmat vittek el a falvakban, melyekkel még a 60-as években, gyűjtéseim során találkoztam. Ezért ez tizenkilencedik századi misszioói erőfeszítés is beleépül a magyar népi kultúrába.

32 Schwarz 1970; J. Other é.n., 14-17.

33 Utolsó Üzenet 1908. 7. 110-111.

34 Utolsó Üzenet 1908. 5. 78-79. 6,94-95 stb.

35 Huenergardt J. F 1917,2.

232