Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

Az összes vidéki kegyes hagyomány felsorolására itt és most nem vállalkozva csupán annyit említenék meg: a 17. században egyértelműen a komáromi rácok szentegyháza a legnépszerűbb - többnyire készpénzt hagytak számukra, de említtetik néhány értéktárgy is. Az utóbbira érdekes példát találhatunk a Győrött 1664-ben Antalovicz Csizmasia Mátyás házastársaként testáló Jámbor Judit utolsó rendelésében, aki a komáromi kalugyernek tíz ezüsttallért rendelt, a komáromi rácok szentegyházára pedig „egy vörös kamuka szokniat fel uiselteben valót, vörös barsonj ualaual aranias daskeszel edgyűt, es egy uörös selem futat, es egy őregh lanczos parta övemet" - pontosabban mindennek a felét, mert a másik felét a férjének szánja.9 Előfordul azonban néhány más címzett is: Raics György gyalogvajda például 1677-ben a győri és a komáromi mellett a „grabócsai” - azaz grábóci10 11 - szentegyházat részesíti tíz forint összegű hagyományban."

A 18. századból általam eddig ismert négy győri rác végrendeletből kettő izgalmas jelen témánk szempontjából: Constantinapoly Katalin 1748-ban a komáromi rác templomra 50, az esztergomi, illetve a fehérvári rác templomra 25- 25 forintot rendel; míg a budai Tabánban lakozó „Constantin Papunk” számára 15 forintot testál - a győri rác templomra rendelt összesen 115 forint mellett.12 Ugyanezen évben végrendelkezett Simon György is, aki „Az Komáromy Görög Templomra Misékre”, illetve „Az Fehérváry Templomra értvén Görögre Misékre” tíz-tíz forintot rendel; végül „M[é]l[tósá]ghos Püspökünk[ne]k Sz. Endrén Lakosnak” nyolc forintot testál - a győri görög templom javára tett 20 forint, valamint a győri „Papomnak” rendelt nyolc forint mellett.13 Az idézett rendelések érdekessége, hogy Simon György - aki (mint maga mondja) Macedónia Kossela nevű városából érkezett circiter harminc évvel korábban - következetesen „görög” templomokról beszél, míg a többi győri forrásunkban a „rác” megnevezéssel találkozhatunk.

Összefoglalva láthatjuk tehát: a győri rácok számára vallásuk gyakorlása szempontjából Komárom vonzása volt a legerősebb, de tucatnyi más - jelentősebb számú rác népesség által lakott - településsel is volt ilyen jellegű kapcsolatuk.

9 Horváth 1997, 74.

10 Grábóc Tolna megyei település, híres rác kolostorral és templommal; vő. Fényes 1851. II. kőt. 56.

11 Horváth 1997, 102-103.

12 Székely 2011,5-12.

13 Horváth 2011, 68-70.

211