Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A reformátusok városon kívüli vallási kapcsolatairól A 17. század elején - amint azt Pataky László kutatásaiból14 tudjuk - egy közös protestáns gyülekezet működött Győrött, melyben az első évtizedekben a reformátusok alkották a többséget; a század közepétől, az evangélikusok megerősödésével vált ketté a két irányzat. A reformátusok városon kívüli vallási kapcsolatai szempontjából meghatározó volt az a tény, hogy bizonyos időszakokban Győr városán belül nem gyakorolhatták szabadon vallásukat. Az 1610-es évek első felében Hans Prainer főkapitány elveszi tőlük az akkortájt általuk használt, egykoron Szent István tiszteletére szentelt templomot, és a városba visszatelepülő ferenceseknek juttatja azt; a protestánsok ekkor a Győrrel szomszédos Pataháza községben vesznek telket, itt működtetnek imaházat és iskolát.15 (Érdekességként megemlítem, hogy a szakirodalom ennek időpontjaként az 1613. évet említi;16 tény viszont, hogy Kecskeméti Sana Máté prédikátor utolsó rendelkezésemár Pataházán készült - 1611-ben!17) így érthetőek a Pataházára címzett kegyes hagyományok: Csillag Péter pl. 1626-ban két akó bort rendel a pataházi prédikátornak.18 Bandy György gyaloghadnagy pedig 1633-ban a prédikátornak szánt tíz, a skólamesternek rendelt öt, valamint az öreg diákoknak hagyott egy-egy forint mellett „az magyar Ecclesiara Patahazara” száz forintot testál a háza árából, hozzátéve: „Kérem az Istenért testamentárius uramékat, hogy az pénzt az megnevezett ecclesiatul el ne idegeniczek semminemű úttal”.19 Hogy a testamentumok megfogalmazása, nyelvezete is fontos lehet vizsgálódásunk szempontjából, azt jól mutatja Balogh Gergely példája, aki 1620- ban kelt utolsó rendelésében a prédikátornak hagyott négy forint után „Az deákoknak oda altaT' is rendel három forintot;20 azaz ő is Pataházára címezi a hagyományt, mely a Mosoni-Duna túlsó partján - vagyis Győrhöz képest „oda áltál” - fekszik, de a település megnevezése nélkül. A győri reformátusok számára az 1620-as évektől fontossá válik a Szigetközben lévő Halászi mezőváros is. András deák, másképp Mészáros 1626-ban „az halászi praedicatornak Joannes Somoriaynak” száz aranyat testál;21 a ha14 Pataky 1985. 15 A témáról részletesebben ld.: Bedy 1934., illetve protestáns oldalról Pataky 1985, 23-71. 16 Vö. pl.: Villányi 1882,67., vagy Pataky 1985,28. 17 GYVL, Végrendeletek 33. sz. 18 Sörös 1899, 508-510. (Hivatkozott rendelés: 509.) 19 Horváth 1996,27. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) 20 Horváth 1995, 83. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) 21 GYEL, GYKHL, Liber Testamentorum, Tom. 1. p. 217-220., nyomtatásban közölte: Sörös 1899, 513-515. (Hivatkozott rendelés: 514.) 212
