Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. felekezetekhez tartozók kapcsolatainak bemutatásakor az időbeli változásokra is érdemes figyelnünk. A „rácok” városon kívüli vallási kapcsolatairól A Győrött 1607-ben megtelepedő, a város földesurával - a győri székeskáptalannal - 1612-ben szerződést kötő4 „rácok” helyzete szempontunkból speciálisnak mondható, hiszen nem csupán görögkeleti vallásuk miatt, de nyelvükre nézve is elkülönültek a város lakosságától. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kezdeti időszakban főként szerb katonákból álló, később szerb és macedón kereskedőkkel bővülő csoport - melyben a 18. század közepére már inkább a görög kereskedők vitték a vezető szerepet5 — végig viszonylag kis létszámú volt, érthetővé válik, miért voltak fontosak számukra a városon kívüli kapcsolatok. A csoporthoz tartozók közül Knez Ilona tett elsőként testamentumot, 1639- ben,6 melyben a győri rácok szentegyházára tett tíz tallér összegű kegyes hagyomány mellett hat „vidéki” is található. A komáromi, illetve a szekulay7 rácok szentegyházára egyaránt tíz-tíz tallért rendel; ugyanennyit hagy „komaromi Racz Philep papnak, az Gionto Attiamnak”; „Horuatorzagban egy Racz kalastromra Marza nevűre” húsz tallért testál; „Hopo nevű klastromra, az hol Szent Theodorus fekszik”, tizenöt tallért hagy; és végül ugyanennyit szán a Crusodol nevű klastromra is. Ezen, az összegeket tekintve is gazdagnak mondható rendelés-sor bizonyítja azt is, hogy a testálónak még élő kapcsolatai lehettek szülőföldjével, származási helyével. Nem szűkölködik ilyen tárgyú hagyományokban Radonay Mihály 1664-ben Győrött kelt végrendelete8 sem: ő a győri rácok szentegyházára öt, a komáromiakéra viszont húsz tallért rendel, miközben egy-egy győri, illetve komáromi katolikus templomra is tesz hagyományt. Ennél érdekesebb viszont szempontunkból egyik utóörökös-rendelése: ha a két unokaöccsének szánt 50-50 tallérért két vagy három esztendeig nem jelentkeznének a kijelölt örökösök, úgy e száz tallérból 90 maradjon kilenc rác klastromra, tíz pedig a komáromi rácok szentegyházára. Bár szűkszavú rendeléséből nem tudjuk meg, melyik kilenc rác klastromra gondolt, utóörökös-rendelése így is értékes adat jelen témánk szempontjából. 4 A szerződés szövegét közli: Szávay 1896, 271-272., a győri rácok 17. századi végrendeleteiről részletesebben ld.: Horváth 2013, 264-274. 5 A győri „rácok” 18. századi testamentumairól ld.: Horváth 2011. 6 Horváth 1996, 67-68. 7 Valószínűleg a Pozsony megyei Szekula (Székelyfalva) településről van szó; vö.: Fényes 1851, IV. 82. 8 Sörös 1891,691. 210
