Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. HORVÁTH JÓZSEF A 17-18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól A Népi vallásosság a Kárpát-medencében konferencia-sorozat keretében több alkalommal is szóltam már a kora újkori győri végrendeletek ez irányú forrásértékéről, alkalmanként egy-egy kisebb szeletét kiemelve a témának.1 Ma e források gazdag tartalmából a készítőik városon kívüli vallási jellegű kapcsolatairól „árulkodó” adatokat kísérelem meg áttekinteni; teszem ezt 880 darab 17. századi, valamint mintegy félezer 18. századi győri testamentum adataira támaszkodva.2 A témában rejlő lehetőségekre bő két évtizeddel ezelőtt figyeltem fel, amikor a 17. század első felében végrendelkező győri polgárok városon kívüli kapcsolatait vizsgálva láthattam: a többséget jelentő ingatlanbirtoklási, kereskedelmi és rokoni jellegű kapcsolatok mellett szép számmal találhatók közöttük vallási jellegűek - főként más településen működő templomok, kolostorok, vallásos társulatok javára rendelt kegyes hagyományok - is.3 Ettől kezdődően próbáltam tudatosan gyűjteni az ilyen jellegű adalékokat, előbb a 17. század második felére, majd a 18. századra is kiterjedően; a gazdag eredményből az alábbiakban csupán ízelítőt adhatok. Mielőtt azonban a konkrét adatok ismertetéséhez kezdenék, három lényeges szempontot előre kell bocsátanom. Az egyik: a témát természetesen csak fele- kezetenként érdemes vizsgálni; ez a korabeli Győr esetében azt jelenti, hogy a római katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok, illetve a „rácok” (ortodoxok vagy görögkeletiek) kapcsolatairól külön-külön kell szólnom. A másik az, hogy a 17-18. századi győri végrendeletek nem közük „expressis verbis” készítőjük felekezeti hovatartozását; azt a testamentumok tartalmából, rendeléseiből, nyelvezetéből kell a kutatónak megállapítania. Végezetül: a címben jelzett időszakot aligha tekinthetjük egy egységként elemezhetőnek; így az egyes 1 Ld. pl.: Horváth 1997a, ill. Horváth 2000. 2 A testamentumok három győri levéltárban lelhetők fel: GYEL, GYVL, illetve GYML. 3 Horváth 1992. 209
