Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTLIRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. * Az istentiszteleti rend leírásából néhány elemet érdemes külön is szemügyre venni. Több utalást találunk egyházi énekekre. Olykor csak általában anyanyelvű, magyar nyelvű (lingua vernacula, lingua hungarica) énekről esik szó, máskor szövegkezdetet is közöl, latinul vagy magyarul. A monori gyülekezet a 18. század második felében a (talán kisebbségben lévő) magyarok mellett nagyszámú német és szlovák ajkú betelepülőből szerveződött; 1777-ben pap és tanító egyaránt a szlovák nyelvet is beszéli.183 Az egyházmegyei névtárak nyolcvan év múltán is háromnyelvű községként tartják számon: a plébános magyarul prédikál, de németül és szlovákul is gyóntat.184 Az egyházmegyében vannak települések, ahol az istentiszteletek anyanyelvű részei (szentírási szakaszok, énekek) váltakozva más-más nyelven hangzanak el.185 Az idézett 1842. évi monori leírás szinonimaként használt lingua vernacula, lingua hungarica megjegyzései, és még inkább a magyar (és sehol sem szlovák vagy német) szövegkezdettel idézett énekek megmutatják, hogy az idegen ajkú itteni népesség asszimilációja mégis mennyire előrehaladott. Az anyanyelvű énekek sorába tartozik a nagypénteki szertartás végén megszólaló Mária-siralom. Ez az ének Bozóky Mihály 1797-ben Vácott kiadott énekeskönyvében szerepel először,186 azzal a dallammal, amelyre utóbb Tárkányi Béla az A keresztfához megyek kezdetű verset írta. A Szent vagy, Uram! énektár előtt a két szöveg, Bozókyé és Tárkányié egymás mellett élt, ahogyan ezt például Stampay János 1895-től a Szent vagy Uram megjelenéséig, és azóta is számos kiadásban megjelent énekeskönyve tanúsítja.187 188 Az első és utolsó verset idézi Schram Ferenc 1958-as jegyzeteiben, mint a népi sirató-szövegek énekeskönyvi megjelenésének szép példáját: Nyugodjál már virágom, /Meghervadt arany ágom, / Jézus, fényes csillagom! / Árván maradt édes anyád, / A ki gondot viselt reád. Jaj, jaj, édes magzatom! // Oh én szelíd galambom, / Gyászba borult hajnalom, / Jézus, fényes csillagom! / Oh bár veled meghalhatnék, /Egy koporsóba fekhetnék. / Jaj, jaj, édes magzatom!m A monori jegyzőkönyv az ének elterjedtségéhez szolgál adalékul, egyúttal a Bozóky183 Vis. Can. 1777-1779. 2. kötet, 500. 502. 184 Schematismus 1842, 58; 1857,25. 185 A többnyelvűség szép példájával találkozunk a szlovák és német népességű Csömörön: a virágvasárnapi passiót szlovákul, a nagypéntekit németül éneklik; Kerepesen magyar és szlováknyelvű énekkezdeteket egyaránt följegyeznek. Vis. Can. 1841-1842. 51-51.285-326. 186 Bozóki 1797, 170. 276. 187 Stampay 1934, 105-106. A Nyugodjál már virágom szöveg elterjedtségét igazolja továbbá az Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött moldvai ének, ahol sirató-stílusú dallamhoz társulva, a Bozókyétól eltérő strófa- és sorszerkezettel jelenik meg. Hallható Ferencz Éva - Kobzos Kiss Tamás 1998, 19. sz. 188 Schram 1958, 26. 164
