Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A 19. század végén további kereszteket állítottak a település különböző pontjain. Kettőt a temetőben megnyitott újabb kapukhoz. 1872-ben az alsó bejáratnál Rizmajer Péter (ugyancsak 15 forint alapítvánnyal), amely Gecse plébános által „alkalmi szentbeszéd mellett ünnepélyesen felszenteltetett.”126 1897-ben a Füzes utcai temetőbejáratnál, ellenkező utalás híján vélhetően az egyház költségén. Az Iskola utca127 Andrássy úti128 torkolatában, a vasútnál, Lobi Nagy István helybeli gazdaember telkén és a plébános költségén 1889 szeptemberében állítottak „díszes” festett fakeresztet, corpusszal, festett rácsozattal kerítve; fenntartására a plébános 15 forintos alapítványt is tett.129 A vásártérnél (Cegléd felé, a főutca végén), az Egri Főkáptalan birtokán a következő (1890.) év szeptemberében állítottak keresztet, Tóth István ceglédi gazda költségén és 15 forintos alapítványával.130 Ez is fakereszt, corpusszal, festett korláttal.131 A Kistói utcán a vasúti átjárónál Palcsik János helybeli földműves költségén és a fenntartására tett alapítványával 1897-ben, áldozócsütörtökön állítanak fakeresztet, corpusszal és korláttal.132 A kereszteket a temetőbe és a falu szélére állítják, a vasút megnyitása (1847) után kitüntetett helyszín a vasútmente: átjárók, közeli úttorkolatok. Az állítta- tók: maga a plébános, a mindenkori káptalani tiszttartó (és leszármazottja), azután tehetős hívek: földbérlők (közöttük a plébánia földjeit árendáló Sajermann Mátyás) vagy a maguk földjén gazdálkodók, mint Rizmajer Péter, aki hármat is állíttatott. A keresztek a keresztjáró napok körmeneteinek célpontjai, megáldá- suk (az állításkor vagy felújításkor) is rendre keresztjáró napokon vagy a szent kereszt feltalálásának ünnepén, esetleg más pénteken (mint Krisztus kereszthalálának napján), szentbeszéddel történik. Olykor azonban más napon kerül rá sor: fehérvasárnap, húsvét harmadik vasárnapján, áldozócsütörtökön. Természetes, hogy a kereszt az egyház vagy katolikus lakos földjén, vagy a (közösen birtokolt) határban áll; a felekezeti hovatartozás jelentőségét mutatja, hogy a tagosításkor (az 1830-as években) a már álló feszülethez igazítva mérik ki a földeket. Az így előállt gazdasági hátrányt panaszolja fel Gecse András, akkor már idős plébános 1869. június 8-án az egri főkáptalanhoz írott levelében: 126 Hist. 1. kötet, 111; Tvk. 1889. V. 2. 127 Utóbb Mátyás király utca. 128 Utóbb Móricz Zsigmond utca. 129 Hist. 1. kötet, 156; Tvk. 1889. V. 6. 130 Hist 1. kötet, 156. 131 Tvk. 1889. V. 7. Utólagos bejegyzés, amely állíttatóként Tóth Imre monori lakost nevezi meg, 30 forintos alapítványi összeggel. 132 Hist. 1. kötet, 159; Tvk. 1889. V. 8. Az alapítvány összege a két forrásban eltérő (15 illetve 30 forint). 152
