Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. egyenlőség, testvériség) az egyház falai közé is igyekeztek bevinni.53 Ez olyan dologban is megnyilvánult, mint a papi öltözet megváltozása. Az egyházi törvények nem szabályozták az öltözködést különösebben, csak annyit írtak elő, hogy a pap ruházata legyen mindig egyszerű és szerény. Magatartásukra nézve az egyházi személyektől alapvető elvárás, hogy az olyan legyen, hogy másoknak útmutatásként szolgáljon, és ne keltsen botrányt.54 Ellenkezik továbbá a papi szelídséggel a fényűzés, hosszú haj, vagy szakáll növesztése, a haj fésülése, különféle kenőcsök használata.55 Az 1848. szeptember 2-án tartott erdélyi egyházmegyei zsinaton előkerült a cölibátus kérdése mellett a papi ruházkodás is.56 Veszprémben a már fentebb említett köztanácskozmányon egyik téma sem került elő. Ennek oka az volt, hogy Zichy Domonkos megtiltotta, hogy olyan témát érintsenek, amik vihart kavarnának a papság körében, ezért sem történt a radikális alsó papság általi jelentősebb megmozdulás a veszprémi egyházmegyében.57 Az esperesi koronák közül az igali érintette a papi nőtlenség témakörét, ám hasznosnak, és nem elvetendőnek tartotta.58 A papság öltözködéséhez, és magatartásához kapcsolódik még a következő esemény. Vizy József kapomaki káplánt az egyházmegyei hatóság megintettél 849. február 16-án bajusz és szakáll viselése miatt.59 60 A határozat alátámasztja azt a magatartásmódot, hogy a korszellemnek megfelelően a papi rend alacsonyabb társadalmi státuszú tagjai (káplán, plébános), mint a kisebb közösség (plébánia) meghatározó személyei igyekeztek a világiakkal azonosulni, ami a külsőségben is megnyilvánult. Jó példa az állítás alátámasztására a következő idézet: „...úgy nem lehet eltűrni, hogy egyházi személy annyira majmolja a szeszélyes világ szellemét, hogy megfeledkezve az örökkévalóról, mit szivében hordoznia, s mire külső viselete által is másokat emlékeztetnie kell, a divatképek után változtassa viseletét... ’,60Ez a papi hivatás tekintélyét aláásta, amennyiben az érintett egyházi személy emiatt gúny tárgya lett. Vidra Ferenc ollári plébános és elöljárója Virth Mihály kanizsai alesperes közötti konfliktus elinditója is a káplán szakállviselése körül bontakozott ki. 53 Sárközy 1915,103. 54 Szeredy 1874,321-322.; papi öltözetről Nemes 2005,42-43.; NU., 1848. (683.) 1240.; Muyszer József 1849-es politikai röpiratának fontos pontja volt, hogy engedélyezzék a szakáll és a világi ruha viseletét a papságnak. Fazekas 2001,566. 55 Szeredy 1874,321. 56 Tamási 2004, 150. 57 Fazekas 2001,466. 58 VÉL V. 6. Igali kerület iratai 59 VÉL I. 1. 41 a 98/1849 Vizy József a bajuszviselés miatt megintetik 60 ibid. 123
