Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Konfliktus a Kanizsai alesperes és az ollári plébános között Az ollári61 plébánia, a veszprémi egyházmegye kanizsai esperes kerületéhez tartozott, temploma 1788-ban épült, melyet Szent Péter és Pál tiszteletére szenteltek fel. Az egyházközségnek a tárgyalt korszakban (1847-1849) öt filiája volt. (Lász-major, Istvánd, Szepetk, Kemend, Pókafa).62 A település nemzetiségi ösz- szetétele magyar és német, a felekezeti megoszlásra jellemző a katolikus dominancia.63 Vidra Ferenc 1842. február 26-tól volt az egyházközség plébánosa, előtte 1837-től adminisztrátorként tevékenykedett ugyanitt.64 Politikai beállítottsága jól megállapítható az 1841. január 11-én a Zala vármegyei közgyűlésen elhangzott beszédjéből. Azt hangoztatta, hogy a vegyes-házasság mindig is bűn volt, amelyet az egyház csak az elégtétel után oldozhat fel. (Tehát nyíltan kiállt a reverzális adás és a passzíve asszisztencia mellett.) A sajtóban írásban is megjelent beszédje konzervatív-katolikus elveket tükröz.65 Vele szemben Virth Mihály66 kanizsai alesperes, egyben kapomaki plébános politikai álláspontjának megállapítására nincs megfelelő forrásunk, ennek tükrében a kettejük között lévő politikai ellentétre, legfeljebb következtetni tudunk, ám ez az állítás nem megalapozott. A konfliktus a két személy között 1849 októberében kezdődött, melynek „gyújtópontja” Vizy József kapomaki káplán egyháziatlan magatartása volt. Az egyházmegyei hatóság,-mint már az előző fejezetben bemutattam-1849. február 16-án megintette bajusz és szakáll viselete miatt.67 írásomban az eset fontosságát az adja, hogy egyrészt bemutatja Virth Mihály és káplánja Vizy József kapcsolatát, másrészt a plébános és közvetlen elöljárója között kibontakozó konfliktushelyzetet. A két fél összetűzésének, mélyebb okai is lehettek, ami kiderül Virth Mihály 1849. október 25-i vádleveléből, amit Szmodis János általános helynöknek címzett. Már a levél elején Vidra Ferenc botrányos életéről, gazdaasszonyával való 61 A település mai neve Kemendollár, Zala megye, zalaegerszegi járás, Kéménd és Ollár egyesüléséből jött létre. vö. Lelkes 1992,199. 62 A filiákat az eset jobb átláthatósága miatt tüntettem fel. 63 Az 1847-es schematizmus adatai szerint 1808 fö római katolikus, 69 lő izraelita, vö. Schem., 1847. 64.; 1851-es adatok szerint 1719 fő római katolikus, 77 fő izraelita, vö. Schem., 1851. 64 Vidra Ferenc: 1806. szeptember 2-án született Veszprémben. 1831. augusztus 21-én szentelték pappá. Zsinati vizsgát tett 1841. szeptember 16-án. Plébános Ollár-Szepetken 1842. február 26- tól. vö. Pfeiffer 1987, 1081. 65 Fazekas 2008, 58. 66 Wirth Mihály: 1794. november 10-én született Veszkényben (Sopron vm.) 1820. szeptember 3-án szentelték pappá. Plébános nagykapomakon 1845. december 12-től, ugyan ebben az évben a kanizsai kerület alesperese. vő. Pfeiffer 1987, 1098. Nevének kezdőbetűjét Pfeiffer János W-el, a levelekben szimpla V szerepel így dolgozatomban én ezt használom. 67 VÉLI. 1.41a98/1849 Vizy József a bajuszviselés miatt megintetik, Veszprém, 1849.február 16. 124
