Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. helynökhöz, akitől Tabról való elhelyezését kérte.48 A dokumentum kezdő sora hű képet ad a tahi plébános és a káplán rossz viszonyáról: „A három hosszú hónap már lepörgött; Hosszú, mondom, mert a kölcsönös bizalom, a baráti egyetértés, testvéri szeretet nem rövidíté aztKét nappal Kemény levele után újabb feljelentés érkezett ellene, amelyben Horváth József tabi közbirtokos nemi erőszakkal vádolta a káplánt. A levél részletekbe menőkig tárgyalja az eseményeket és a káplánnak nem csak a plébánossal, hanem a hívekkel való kapcsolatát is jól rekonstruálja.49,,^ éjjel velem együtt mulatott Megyeren" - íija március 22-én kelt vádlevelében Horváth, amiből arra lehet következtemi, hogy kettejük között volt valamiféle kapcsolat, ami elmérgesedhetett, esetleg egy vita. Gyakran töltötte a káplán az idejét világi személyekkel a plébánián kívül. Ezt a feltételezést alátámasztják a levél következő sorai: „ Tisztelendő Razgha Lajos plébános urat meghazudtolta, hogy ő nem részeges, pedig minden társaságául részegen megy haza, mindég esik, meg kel, mit bé tudok bizonyittani több Birtokos Urakkal. "50A március 20-ai levelében a káplán áthelyezése mellett egy nőt (név nélkül) említett, aki tartozott neki 58 forint 30 váltó értékű fizetésével. A vádlevél hangvételéből egy rossz viszony szűrhető le Kemény János és Horváth József között, feltételezésem szerint a fentebb említett nő azonos lehet a sértettel, azaz Horváth feleségével. Ezt az álláspontomat az 1849. április 13-án tartott szentszéki ülést követő esperesi vizsgálattal kívánom alátámasztani. A vádlott, Kemény János az általa okozott botrányt nem ismerte el, ezért a szentszék az ügy bővebb kivizsgálásával bízta meg Hermann Péter ságvári és Reperger Pál nágocsi plébánosokat.5lAz ügyet nem tudták lefolytatni, mert Horváth Józsefnek kellett volna megneveznie tanúkat, aki már egy héttel a két plébános megérkezése előtt elhagyta tabi otthonát és még 1849. május 2-án sem tartózkodott otthonában, aminek következtében Hermann és Reperger nem tudták küldetésüket teljesíteni.52 Az ügyet nem tudták lezárni, de a konfliktus elkerülése végett a bevádolt káplánt Zákányra helyezték, ahol a szentszéktől azt az utasítást kapta, hogy szorgalmasan és kellő buzgalommal végezze feladatát. Az egyházi személyek gondolkodásmódját az ország sorsa, a polgári átalakulást előmozdító, 1848 tavaszán hozott törvények, később pedig a fegyveres küzdelem annyira áthatotta, hogy ez kihatott az egyházi életre, a papok cselekedeteire, fegyelmi állapotára. A liberalizmus eszméje által hirdetett hármas elvet (szabadság, 48 VÉLI. 1.41a 175/1849; 176/1849 Kemény János tabi káplán elmozdítása 49 VÉL I. 1.41a 176/1849 Horváth József levele Szmodis Jánoshoz 50 VÉL I. 1.41a 176/1849 Horváth József levele Szmodis Jánoshoz. 51 VÉL I. 1. 41a 230/1849 1849. április 13-án tartott szentszéki ülés jegyzőkönyve. 52 VÉL I. 1. 41a 275/1849 Esperesi jelentés, Tab, 1849. május 2. 122
