Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

selkedésére és társas kapcsolataikra, ezen belül a plébános és a káplán viszonyára. Megállapításaimat a vizsgált esetek tükrében fogalmaztam meg.

írásom jelentős hányadát a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár iratanyagainak elemzése adja. Az esettanulmányok és a társadalmi viszonyok vizsgálatának fő forrásait a levéltárban található szentszéki jegyzőkönyvek, illetve az ehhez szervesen illeszkedő dokumentumok (panaszlevelek, áthelyezési kérelmek) képzik.10 Másik jelentős forrásállomány az esperes kerületi koronák11 jegyzőkönyvei.

Konfliktus a plébános és káplánja között

A veszprémi egyházmegye belső életének szabályozására az 1848. június 15- én tartott egyházmegyei köztanácskozmány hozott határozatokat. A nyolc határozatból öt foglalkozott a káplánok anyagi helyzetével, a plébános és káplán viszonyával, illetve az egyházi vétségek kivizsgálásának menetével. Az egyházmegye területén több olyan segédlelkészi állomás létezett, melynek jövedelme igen csekély volt, mindössze évi 24 forint. Ezért a határozat elrendelte a segédlelkészek fizetésének emelését 1848. januártól visszamenőleg évi 60 forintra. Ezt a székeskáptalan kezelése alatt álló ájtatos alapítványok pénztárából finanszírozták, valamint meghagyták, hogy a megyei misedíj kiosztásánál a káplánokra fordítsanak nagyobb figyelmet.12

Több esetben előfordult, hogy a segédlelkészek a megyéspüspök döntése alapján állomáshelyeiket váltogatták, emiatt meghagyták, hogy amennyiben a káplánt máshova helyezik, meg kell az egyházmegyei pénztárnak téríteni az érintett személy költözési költségeit, kivéve, ha magasabb jövedelmű plébániára küldik.

Az 1845. január 14-én tartott szentszéki ülésen Zichy Domonkos megyéspüspök tájékoztatta egyházmegyéje papságát a fegyelem lazulásáról. Egyre több panasz érkezett hozzá egyes káplánok viselkedéséről. Kötelezettségeiket elmulasztották, az engedelmességet plébánosaiknak megtagadták, botrányos cselekedeteikkel nem szolgálták kellő mértékben a hívek lelki életének épülését. A szabadság eszméjének káros hatásával magyarázható ez a jelenség.13 A szentszék azt tanácsolta a főpásztomak, hogy újítsa fel a néhai Makay Antal veszprémi megyéspüspöknek (1822-1824) azt a rendelkezését, melyben évenként lelkiismeretes, titkos információt kér plébánosaitól káplánjaikról.

10 VÉLI. 1.41a.

11 A 18. századi esperesi koronákról lásd. Dénesi 2007,5-17. vő. Dénesi 2006, 5.

12 VÉL I. 1. 41a 535/1848. Veszprémi egyházmegye köztanácskozmánya, Veszprém, 1848. június 14.

13 Sehern., 1975. 57.

115