Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ki reformjavaslataikat, amely a veszprémi egyházmegyében köztanácskozmány formájában valósult meg.4 Gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök (1842-1849) 1848. május 6-án kelt püspöki körlevelében felszólította az egyházmegye papságát, hogy a magyar katolikus egyház külső és belső életére jelentős hatást gyakorló politikai események miatt június 14-15-én üljenek össze Veszprémben a püspöki palotában köztanácskozás céljából.5 A közgyűlésen folytatott tárgyalások vezetésére felkérte Bakats István gannai plébánost.6 A tárgyalás elején előterjesztették a legutóbbi országgyűlésen katolikus világi és egyházi személyek által megszövegezett négy pontból álló kérvényt, ami azokra a törvényekre reflektál, amiket a honatyák az egyház ügyében hoztak. A püspök utasította a lelkészkedő papságot a kérvény közzétételének módjáról, meghagyva, hogy ügyeljenek arra, hogy ez olyan módon történjen, hogy semmiféle viszályt ne szítson. A következő napi ülésen hozott határozatok érdekesebbek a téma szempontjából. Egyrészt Zichy Domonkos megyéspüspök ekkor jelentette ki, hogy a magyarországi katolikus egyház sorsát érintő kérdések megtárgyalására nemzeti zsinat összehívását tervezik.7 Tájékoztatta a papságot, hogy a zsinat előtt még egy ugyanilyen köztanácskozmányt fog tartani (a pontos időpontot, szeptember 12-ét, augusztus 10-én kelt körlevelében jelölte ki).8 Másrészt ezen a gyűlésen hoztak határozatokat a veszprémi egyházmegye belügyeivel kapcsolatosan, melyek közül a legtöbb pont a segédlelkész és a plébános viszonyával, a káplántartás módjával, az elmozdításokkal és a fegyelmi ügyekben alkalmazott eljárás menetével foglalkozik. A köztanácskozmányt 1848. szeptember 12-én hívták össze, a választmányi bizottság 1848. június 19-i munkálatainak széljegyzetei szó szerint kerültek be a határozatokba.9 Dolgozatom egy folyamatban lévő kutatás első eredményeit mutatja be, melynek célja, esettanulmányokon keresztül vizsgálni, hogy az 1847-1849-es időszak, milyen hatást gyakorolt a veszprémi egyházmegye alsópapságának vi4 Tamási 2013, 9-1L; Elmer 1999,11-15. 5 VÉL I. 1. 41a Veszprémi egyházmegye közlanácskozmánya, Veszprém, 1848. június 14. 6 Bakats István korábban a szentszéki bíróságon ülnökként tevékenykedett. Az 1845-ös Schematismusban még gannai plébános, az 1853-asban már veszprémiként szerepel, ennek következtében vélhetően kanonoki stallumot kapott. 1851-ben halt meg. Sehern., 1853. 160; Sehern. 1845. 68. 7 VÉLI. 1.41a 535/1848. Veszprémi egyházmegye küztanácskozmánya, Veszprém, 1848. június 14. 8 VÉLI. 1. 2. 1848. augusztus 10. 9 VÉLI. 1. 41a 771/1848. A Választmányi Bizottmány ülése, Veszprém,1848. június 16. Ez alatt a jelzet alatt található az 1848. szeptember 12-én tartott egyházmegyei köztanácskozmány jegyzőkönyve is. A széljegyzetek vizsgálatának fontosságáról: lásd. Tamási 2004,139.; Az erdélyi egyházmegyei zsinatról Tamási 2013, 200.; Uő. 2014, 25-44. 114
