Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. GECSE ANNABELLA Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban Tanulmányom tömörített részlet abból a munkából, amelynek célja a dél-szlovákiai Gömör vallási néprajzának vizsgálata volt római katolikus településeken. Kutatásomat 2011 és 2014 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával kilenc településen végeztem, amelyek mindegyike a Rimaszombat - Tornaija közötti terület déli részén helyezkedik el. Egyfajta különlegességet kölcsönöz nekik katolikus vallásuk - a protestáns Gömörben, de semmi más szempont szerint nem képeznek egységet, „csak” házasodási körzetet jelentettek egymás számára. Közvetlen környezete szinte mindegyiknek teljesen református, közülük némelyik - pl. Rimaszécs, Cakó, Abafalva, Szentkirály, Uzapanyit - maga is vegyes vallású. A választott települések az 1776-ban, a katolikus vallást a protestáns Gömörben megerősítendő célból alapitott rozsnyói püspökséghez tartoznak, 1939-ben, a Magyarországhoz való visszacsatolást követően mindegyik a rimaszécsi esperességhez tartozott, ma pedig, a legújabb egyházi közigazgatási rendezés értelmében a rozsnyói egyházmegye rimaszombati esperességének plébániái és leányegyházai. Közülük többet a határváltozások közvetlenül is érintettek. Abafalvát és Szentkirályt 1920-tól országhatár vágta el plébániájától, Putnoktól, ugyanígy Velkenyét Sajópüspökitől. E tényezőn kívül is, amint a későbbiekben majd látni fogjuk, valamennyi település vallásgyakorlásának sajátos, csak rá jellemző vonásai vannak. Szlovákiában a magyar nemzetiségű katolikusokat sem egyházi-közigazgatási, sem más egyházszervezeti egység nem fogja össze. A magyar többségű egyházközségek plébánosainak nemzetisége, magyarnyelv-tudása véletlenszerű. A magyar hívek tömörítését a legújabb egyházi-közigazgatási rendezés sem oldotta meg. Mindegyik település vallásos életére - mint más településekére is - jellemző, hogy a 20-21. század fordulójára az egy évszázaddal korábbi állapothoz képest 470
