Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. gyökeresen átalakult. A mai tapasztalatok azt jelzik, hogy a plébániák és filiák egyházi ellátása egyre megterhelőbb feladat. Gyűjtéseim során ezt a vallásgyakorló közösségekben is problémaként érzékeltem. Az is közös jellemzőjük a falvaknak, hogy - a helyi vélemények szerint - 1989 után, az előzetes elképzelésekkel ellentétben a vallásgyakorlás nem erősödött. Ezzel párhuzamosan a vallásos közösségnek mindenütt van egy olyan „magja”, amely a szocializmus évtizedeiben is vallásos és a tiltások ellenére vallásgyakorló is volt. Ma Uzapanyit kivételével valamennyi település vallásgyakorlásában nehézséget okoz az, hogy a plébánosok túl sűrűn váltakoznak, nemegyszer még addig a rövid ideig sem laknak az adott faluban, amennyi időre feljebbvalójuk odahelyezte őket. Kutatómunkám során a települések vallásos életének jellemzését két fő részre osztottam, két alapvető forrás adataira: a rozsnyói püspökség levéltárának iratanyagára (a 20. század első fele vonatkozásában), illetve (a vallásosság mai helyzetét tekintve) saját helyszíni gyűjtéseimre építettem. Jelen tanulmányomban a terjedelmi korlátok miatt minden település vallásosságának csupán néhány alapvonását tudom felvillantani. Néhány kivételtől eltekintve tartózkodom az egyébként sokatmondó szó szerinti idézetektől, a levéltári anyag részletezésétől, valamint a munkámnak szintén részét képező szakrális kisemlékek bemutatásától is. A téma kutatásának eredményei közül szintén csupán néhányra utalhatok. Külön irányzatot képviselnek az egyházszervezet kialakulásával, történetével foglalkozó munkák1, másikat a megye történetével foglalkozó, egyházi-vallási adatokat szintén tartalmazó kötetek és tanulmányok.2 A szigorúbban értelmezett vallási néprajzi kutatások köréből csupán néhány, ám annál fontosabb eredményt említhetünk. Barna Gábor tanulmánya a vidék búcsújáró hagyományaihoz közöl forrásértékű adatokat a „básti hegy”, mint kistáji búcsújáróhely kapcsán.3 Bartha Elek kétkötetes munkája egy sajátos folklór műfajjal foglalkozik, négy gömöri kántor halotti búcsúztatóit elemzi, éppen területünkről.4 Pusztai Bertalan a vallásosság változásával, a társadalmi változásokat követő átalakulásával foglalkozik tanulmányában Méhi kapcsán.5 Veres Gábor tanulmánya kiváló történeti át1 Borovi József 1942.; Szántó 1988.; História biskupstva. http://www.burv.sk/category/historia- biskupstva. 2 Györffy 1987.; Csánki 1890.; Bél 1992.; Podraczky 1904.; Ila 1944 - 1976.; B. Kovács 1997; 2001.; Havassy 2001. 3 Barna 1985. 4 Bartha 1995. 5 Pusztai 2001. 471
