Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

eső falvakban gyűjtött változatainak sok konkrét közös eleme van, ami talán egy valós történeti magot, ténylegesen megtörtént eseményt feltételez. „Rég, több száz esztendeje a szobor itt vot nálunk Moldvában, ott fennebb Barátba. őszvei elmentek pujszedni. Kukuruzaszedni. Sz egy nyocesztendős lejányecska megkapott egy liliom fehér virágot a kukuruza közt. Az édeszapja szedte a kukuruzát, sz a lejányeska pedig kihúzta azt a virágot, hogy vigye haza. Sz akkor megkapta a koronáját a szobornak. Sz ahogy megkapta, hát vájni fogta sz kitakarta a koronát. Odahitta az édeszapját, odahitták a papokat, sz a Máriát kivitték a templomba Barátba. Osztán jött egy nagy háború. A törökökvei. Akkor ezt a szobrot el kellett dugni. Hogy a törökök nehogy esszedarabolják, esszetörjék. Akkor tették kocsiba, sz vitték ki oda Szomoljora, sz bedugták az erdőbe a fődbe. Ott elé má puszta vót abba az üdőbe. Ágakot tettek reje, sz mikor vége lett a háborúnak, akkor ott a ferencrendi papok békerittek egy nagy darabot, sz mondták, hogy az az övék. Osztán azt a helyet fizették meg minden esztendőben idefelé a kalagori plébániának. Barát akkor tartozott Kalagorhoz. A magyarok minden esztendőben fizettek a kalagori plébániának. Mondják, vot két kalagori ember, az egyik Horvát Jánosz, a mászikot valami Szalamonnak nevezték, akik kimentek oda, sz mondták, hogy fizeszszék meg, többet ne máj fizesszenek minden évbe. Sz elvették a magyaroktól a szók pénzt, me ugye a hely az övéké volt a kalagoriaké. Elvették a szók pénzt, amivel kellett vona templomokot épitszenek, de nem máj építettek, hanem vettek házakot magiknak. Osztán abból a pénzből megesz csak csináltak egy káponát. Ott Kalagorba meglátszik a hegyen."

7 „A bákóiak azétt mennek oda Somlyóra, met ott szent hely van. Mondták az öregek, hogy a somlyói Szűzmárja inné van kivivé a Barát hegyiről. Inné Bakó mellől. Ez edzs falu Bakón innecskébb. Dealu Barát. Az öregek tudzsák. De azétt a somlyói Szűzmárjáétt edzs lelket elvittek az ördögök. No, mondzsam meg magának, hodzs volt ez a történet? E rég, nem tudom hán száz esztendeje jöttek a terekek. A Barát hedzsin vot edzs templomecska — még én es értem, mikor kicsi dzsermek vótam — s abba vot a Szűzanya. De mikor jettek a terekek, a somlyói Szűzmárját odaadták a madzsaroknak. A szobrot. Me ha el nem veszik vala, akkor esszetörik vala a terekek. Met a harengokot meljikek ott vannak ma es, azokot béhánták vót oda edzs nadzs gederbe. De most má azóta bedugták a gedret. A két harang még most es ott van Barát hedzsin a szőllőbe. S a somoljói Szűzmárját, mondom elvették, s vitték Hedre, vitték Madzsarországra. Innét elvette két katono a határo. Madzsar katonák. De vátoztak! Még vitte kettő, még vitte kettő, s mind udzs tovább. S mikor oda értek abba a heljbe, hol rija vadzson épitvel most a templom, onnét többet nem lehetett megmozdissák! Elvette nédzs katona. Nem lehetett. Elejibe oda tettek edzs pár ökröt, két pár ökröt, három pár ökröt, hat pár ökröt — nem lehe138