Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Emília Ion művészettörténész Bukarest: A füzesmikolai üvegre festett ikonok és szerepük a vallásos népéletben

mikolai üvegikon festés kialakulására. Azonban az itteni alkotások létrejötte komplex művészi folyamat eredménye, amelynek elsősorban belső indítékai vannak. A külső tényezők serkentő hatása másodrendű csupán. E külső hatások közt említésre érdemes még a varázslatos bukovinai ikonok szerepe; a mikolai parasztok kereskedni jártak Bukovinába. A mikolai üvegikonok keltezésének kérdésében segítségünkre vannak az évszámos darabok, mint pl. az Illyés próféta с 1790-ből, a Jézus és a szőlőtöké 1794-ből (jelenlegi tulajdonosa Aurél Inauan tanár Top nevű faluban, Kolozsmegyében). A dátumot vagy az üvegre, vagy a rámára, vagy az üveget hátulról védő lemezre írták. Mivel egyik-másik darabot a készítő szignálta, vagy aláírta, körülbelülre meg lehet állapítani egyes mesterek működési periódusát is. Az ikonok régiségét meg lehet közelíteni a fa régisége, színe alapján, valamint aszerint, hogy fa- vagy vasszeget használtak-e az összeállításuknál, ill. rámázásuknál. Az eddigi kutatások alapján biztosan állíthatjuk, hogy 1800 előtt is készültek ikonok. „Az üvegfestészet, mint tömegművészet Erdélyben Mikolán a legrégibb és akárcsak más központokban — gyorsan tökéletesedik, csiszolódik, itt jönnek létre e műfaj első remekmüvei."

3 Számos ikonfestő szépérzékének megnyilvánulásai e művek: Mikolán csaknem az egész falu üvegképfestő, ki-ki egyéniségének is próbálván kifejezést adni. A mikolai ikonok művészi értéke a mélységükben, plasztikai látásmódjuk erejében, stilisztikai változatosságukban, a gazdag lelki tartalmak megragadásában van. Kivitelezésük tehetséget, türelmet, éles szemet, jó színérzéket feltételez. Az üvegképírók az üveg hátlapjára, az ábra negatív képét rajzolták rá. A művészi eljárásokat a legtehetségesebb mesterektől az egész falu elsajátította. Az üvegképfestők arra törekedtek, hogy minél tartósabb, áttetszőbb üvegre tegyenek szert, mert ez védi, tartóssá teszi munkájukat. Ezért maguk válogatták maguknak a hutákban a legmegfelelőbb anyagot. A Havasalföldről hazatérő mesterek megfordultak a felsőporumbáki, rozsnyói és kománai üveghutákban, ahonnan pénzért, vagy ikonért cserébe jó anyagot szereztek be. A színezőanyagot a festékkészítésről nevezetes központokból hozták. Később göröngyök — festékföldek — formájában vásárokon vették, vagy házaló kereskedőktől szerezték be. E földfestékekhez növényi színezőanyagot is adtak. Ősszel valami ,,bero"-nak nevezett bogyót szedtek, amit olajjal vegyítettek. Olajon kívül a festékekhez szeszt is adhattak. A száradását ólomacetát és terpentin hozzáadásával siettették. Színkeverési receptjeikkel a képek expresszivitását fokozó színeket sikerült létrehozniuk. A földfestékek helyét idővel olajfestékek vették át. A felhasználandó aranylemezeket helybeli specialisták állították elő, vagy pedig helybeli örmény, esetleg máshonnan jövő kereskedőktől vásárolták. ft 8