Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

P. Daczó Á. Lukács OFM Fogaras: Népünk hitviláága, vallásos élete

Gerczuly Miklós és felesége lókoponyával, guzsallyal, orsóval Kosteleken A felvételeket a szerző készítette A dolgozat első részében azt is láttuk, hogy mennyi szeretettel és együttérzéssel kell a nép lelkéhez odaférkőzni. Különben bezárulnak a lelkek, és az a kép, amit róluk festünk nem lesz hiteles, az adat, amit tőlük felveszünk, nem lesz eredeti és igaz! Sőt, még azzal is számolhatunk, hogy egyszerűen letagadják azt, amit már csak ők tudnak. Talán szégyenkezésből is, nehogy kikacagjuk őket. Ők nagyon jól tudják, hogy a városi ember világa más az övékénél és éppen ezért, a városi ember nem is érti az ő sajátosan egyszerű, falusi világukat. Sőt, olyan eset is lehetséges, hogy féltik is a tudásukat és nem mondják el. Csak a beavatottak tudhatnak róla! A boldogemlékű Bálint Sándor lehet az eszményképünk, ő, a „szögedi szent ember", aki világhírű néprajztudósként is tudott egy lenni a legegyszerűbb analfabéta anyókával is. Mert őszintén szerette azt, amit az ÖFeg anyóka is szeretett! És mekkora életművet hagyott maga után! 1990. május 10-én, a Magyar Néprajzi Társaság, Bálint Sándor halálának 10 éves fordulója alkalmával, emlékülést tartott Szegeden. Az ülésen az egyik előadó, Bálint Sándornak azt a megállapítását is kihangsúlyozta, hogy népünk szakrális hagyománya nem babonaság! 29