Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

K. Csilléry Klára néprajzkutató Budapest: Képek a szentsarokban

Valósággal felujjongtam, amikor ezt meghallottam, mert általában ez a közmeggyőződés! Felujjongtam, mert ez a meggyőződés alakult ki bennem is, már évekkel ezelőtt, még Kosteleken, éppen a Babba Mária titkait boncolgatva. Sőt, még akkor, még tovább is mentem ezen megállapításban, ilyen megfogalmazással: Népünk teljes hagyománykincse nemcsak nem babonaság, hanem egyenesen nemzetfenntartó erő! Ezt nyíltan bizonyítja most, a XX. század végén is, éppen Babba Mária kultusza, legalább is a Székelyföldön, Csíksomlyó központtal!!! * Ez volna tehát röviden az, amit a népi hitvilágunkról általában tudnunk kell, /. egy konkrét személy hitvilágát szemlélve, és aztán ezt a világot //. ábrával is bemutatva, néhány gyakorlati megjegyzéssel. 45 esztendős kényszeri hallgatás után, most már ez legyen a fő feladatunk, szakrális hagyományainknak, itt a vonal alatti ősi hitvilágunknak a felszínre hozása! Ez fog mélyebb értelmet adni a néprajz minden más ágának is! K. Csilléry Klára (néprajzkutató Budapest). KÉPEK A SZENTSAROKBAN Az európai népi lakásokra vonatkozó emlékanyagot szemlélve, világosan kitűnik, hogy a szentképeknek a lakószobán belüli elhelyezése, nemkülönben a szobroké — sőt ezek nyomán nagyrészt a világi témájú képeké is —, nagy területi egységenként határozottan különböző. A sarkos lakásberendezést alkalmazó népeknél — Közép-, Kelet- és Észak-Európában — a képek legfőbb helye az asztalszöglet, a szentsarok volt. Európa más részein, ahol a lakásberendezések ettől eltérő módja vált általánossá, a szentkép leginkább az ágy közelébe került, de helyet kaphatott a tűzhely környékén is. A szentképek számára így kijelölt lakásrészeknek mindegyike óvásra, pártfogásra szorul, azt, hogy mi lehetett az elhelyezés ennyire szembetűnő eltérésének az oka és miként alakult a kezdetektől a közelmúlt gyakorlatáig vezető út, ma még nem, vagy korántsem kellően ismert. Ábrázolások segítségével legrégebbről a szentképnek a fekhely melletti, éjszakai fohászkodáshoz különösen alkalmas elhelyezése dokumentálható. Az általam talált legkorábbi példa erre a padovai S. Antonio-templom egyik 14. századi falképén látható (1. kép), ez Ramiro spanyol király álmát mu30