Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)
Pozsony Ferenc néprajzkutató Kolozsvár: Látomások a vallásos közösségek életében
De hát ha a réf. egyház ennyire elvilágiasodott, akkor miért ragaszkodnak mégis az egyháztagok az egyházi szertartáshoz? Először is a több évszázados megszokásnál fogva. (A 34 falu közül — 45 év óta — csak egyetlenegyben történt meg, hogy egy férfit nyilvános egyházi szertartás nélkül temettek el, mert az illető vezető párttag volt, de a család kívánságára este a háznál felette is elvégezte a lelkipásztor az előírt szertartást.) Másodszor azért ragaszkodnak, mert még a valóban egyszerű ref. liturgia is ünnepélyességet kölcsönöz a komor temetési aktusnak, hiszen a liturgiához hozzátartozik a harangszó és a gyülekezet éneklése is, de az is, hogy a legtöbb gyülekezetben a liturgia első része a templomban történik, s ezért a Tebenned bíztunk hatalmas dallamát az orgona kíséretével énekli a gyászoló gyülekezet. Nagyon sok egyháztag csak azért fizeti az egyházi adót, hogy amikor elköltözik az árnyékvilágból, egyházi szertartással temessék el. Nagy igazságot fejezett ki az a lelkésztársam, aki azt mondta, hogy a mai ref. egyház legtöbb gyülekezetében temető egyház lett. Pozsony Ferenc (néprajzkutató Kolozsvár): LÁTOMÁSOK A VALLÁSOS KÖZÖSSÉGEK ÉLETEBEN A hívő ember számára valóságként létezik egy transzcendens világ, melyet a földi élet mintájára népesít be természetfölötti lényekkel. Az égi szférát realitásként elfogadók természetesnek vélik, hogy a természetfölötti alakok megjelenhetnek előttünk, értékelik életünket és kommunikálhatnak velünk. E jelenséggel találkozunk a nem keresztény kultúrákban is. A sámánisztikus társadalmakban a révületbe esett sámán képes volt párbeszédet folytatni az előtte megjelent természetfeletti erőkkel, lényekkel. Jámbor személyek, elsősorban az érzékenyebb nők víziói Jézus életéről és kínszenvedéseiről már a kódexeinkben feltűntek. 1 A középkor és újkor folyamán Mária látomásban való megjelenése több tömegmozgalmat hívott létre (pl. Lourdes, Fatima, nálunk Csatka, Hasznos stb.). Kódexeinkben több túlvilágról szóló látomás átdolgozásával is találkozunk, amelyekben az élők okulására, nevelésére a halott ember sorsát, s az üdvösségre vezető út követelményeit kivételes képzelőerővel írták le. Magyar vonatkozásban kiemelhetjük a Tar Lőrinc mondánknak Szent Patrik purgatóriumi pokoljárásáról szóló víziók keletkezésében játszott szerepét. 2 A latinul lejegyzett látomásokat már akkor számos európai nyelvre lefordították. Sajnálatos módon a korabeli magyar szövegeik nem maradtak fenn az utókorra. 184
