Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Pozsony Ferenc néprajzkutató Kolozsvár: Látomások a vallásos közösségek életében

A középkor kiválasztottjainak a túlvilágról, purgatóriumról szóló látomásaihoz hasonló képzetek továbbéltek egészen napjainkig. Ennek a külön világnak kései, mai modern képviselői a halottlátók. A barokk korban a látomások valóságos reneszánszukat élték. A kor apokaliptikus élményigényétől, hatásától a protestánsok sem tudtak szabadulni. Köztük is próféták támadtak. Ezeknek sorából messze kiemelkedett Gaál József, kecskeméti gulyás.

3 A XVIII. század derekán élt „próféta" 27 évig pápista volt, miközben a református vallást kegyetlenül káromolta. Majd szózatot hallott, világosság vette körül, teste elhanyatlott. Gaálhoz látomásában egy égi prédikátor szólt, s a reformáció tanításait sorolta fel neki. A látottakat és hallottakat emlékezetében megtartotta, s majd elmondta vitapartnerének is. Szinte két napot átaludt, s elment a templomba, s áttért a református vallásra. A kecskeméti gulyás XVIII. századi látomásai kéziratos másolatokban terjedtek el az országban. Gaál elveiért, meggyőződései miatt börtönt is szenvedett, s emiatt sorsa a gályarabok meghurcoltatásaira emlékeztetett. A nép kéziratban mohón olvasta látomásait és művének sikere a korabeli ponyvákéval vetekedett.

4 Szintén a XVIII. századból származik másik protestáns szövegünk is, amelynek szerzője Schóltz György. Ő Késmárkon született, édesanyját korán elvesztette, rokonai elkerülték és több ízben is öngyilkosságra gondolt. 1751-től Hódmezővásárhelyre költözött. Schóltz bibliaolvasó ember volt, s ennek erős hatása érződik látomásaiban is. Egyszer bágyadás jött rá, s leülve égi szózatot hallott. írásában, (Hetedik trombita) úgy beszélt magáról, mint aki halottaiból támadott volna fel. Célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét az Istenhez méltó életre. Evangélikusnak született, de meggyőződéses reformátussá vált. Látomásszövegei kéziratban terjedtek és nagy érdeklődéssel olvasták azokat.

5 Reformátusok körében napjainkban is léteznek olyan bibliás emberek, akiknek látomásaik vannak. Gacsályi Gábor kutatásaiból tudjuk, hogy Derecskén a reformátusok ma is beszélnek látomásaikról.

6 Azokat többen iskolai füzetekbe le is jegyezték. Csak azokkal közölték az égi üzenetet, akikben megbíztak vagy megérezték őszinte érdeklődésüket. Dolgozatában Gacsályi Gábor finom elemzéssel tárta fel azokat az értékes adatokat is, amelyek a közlő személyek életkörülményeit, családi nevelését, s az őket ért környezeti hatásokat világították meg. Kiemelte, hogy adatközlői rendszeres bibliaolvasók voltak, őszintén hittek Jézusban és családtagjaikkal együtt látogatták a templomot. A szülők közül az imádságos életet folytató édesanyának volt döntő szerepe lelki életük alakulásában, formálásában. Ha a szerző adatait figyelmesebben megvizsgáljuk, rögtön szembetűnik, hogy egyik adatközlőjének életében sorsdöntő helyzetekben születtek látomásai. A második világháborút követő hadifogság, az 1953-ban kötött házassága és az 1956-os események sorozata mind hozzájárult ahhoz a lelki állapothoz, amelyben víziók születhettek meg. 185