Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Nagy Ödön református lelkész Hadad: Az egyház szerepe halottas szokásaink alakításában

9. Nyilván pogány képzetet rejt az a meggondolás is, hogy a temetési menet nem indul el a gyászos háztól, amíg a harangok nem kondulnak meg. Ugyanis a harangnak — megszentelt tárgy lévén — varázserőt tulajdonítanak, amellyel nemcsak a jégesőt lehet elhárítani, hanem a halott lelkének kísértet formájában való visszatérését is. 10. Ezt a célt szolgálja az a szokás is, hogy miután a koporsót leeresztették a gödörbe, az ott ügyködő sírásó leszakít egy darabot a koporsóból kinyúló szemfedőből, és felnyújtja a hozzátartozók egyikének azért, hogy azt szénre téve füstölhessenek vele, ha a lélek visszajárna az élőket zaklatni. De ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy — szükség esetén — szolgálatot tétetnek a román pappal, akinek különösen a vegyes lakosságú falvakban mágikus erőt tulajdonítanak. 11. Amikor a koporsó leeresztése után a földet kezdik visszahányni, a hozzátartozók egy marék göröngyöt (Erdélyben: gallyat) dobnak a gödörbe. Ezt még Marosvásárhelyen is láttam a ref. temetőben, és éppen olyan elhárító célzata van, mint a legtöbb halottas cselekménynek. 12. Pogány eredetű a temetés utáni halotti tor is, amely ellen már évtizedek óta hiába küzd az egyház. A 34 gyülekezet közül csak háromban sikerült megszüntetni, 31-ben ma is virágzik e szokás. Sok faluban a kultúrotthonban rendezik meg ezt a költséges és visszataszító lakomát, sőt a nagyobb településeken (pl. Mezőbándon, Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredában) éppenséggel a vendéglőben tartják meg. A tor a halott tiszteletére és kiengesztelésére rendezett áldozati lakoma, amelyben persze — mint minden egyébben is — része van az élők hiúságának, illetve a megszólástól való félelemnek is. Végigkísérve a halottas szokáscsoport mozzanatait, minthogy tárgyilagos szeretnék lenni, azt kell mondanom, hogy a ma élő erdélyi ref. magyar nép körében gyakorolt halottas szokások inkább pogánynak mondhatók, mint keresztyénnek. Csak egy elenyésző törpe kisebbség tagjai ragaszkodnak a hitvalláshoz ezen a téren is. Ezek a most újjáéledő ún. keresztyén szövetséghez (CE) tartoznak. Ők mindennapi életgyakorlatukban is igyekeznek hitüket cselekedetekkel bizonyítani. Házukban nincs zajos virrasztás és a temetés után tor. Éppolyan puritánok, mint a neoprotestánsok, pl. az adventisták, baptisták, jehovisták, akiknél szintén nincs kártyás-italos virrasztó, sem torozás, és halottak napi világítás, sőt még az ún. ,kriptát" (beton sírgödröt) sem építik, mert — szerintük — ez ellentmond a feltámadás hitének. Hogy a jelenkori erdélyi ref. egyház mennyire eltért a kálvini szigorú puritanizmustól, ezt az is bizonyítja, hogy nem tudta megakadályozni a halottak napi temetői világítást, amely az 50-es évek után olyan gyorsan terjedt el, hogy a vizsgált 34 gyülekezet közül csupán háromban nem világítanak. De ezt bizonyítják az utóbbi évtizedekben meghonosodott halottkultuszi cselekmények is. 183