Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Nagy Ödön református lelkész Hadad: Az egyház szerepe halottas szokásaink alakításában

I Györgynek hívták, anyámat Máriának, engem Miklósnak). Egyszer, amikor egy ilyen alkalommal, Szent György napján jöttünk haza a templomból, szembejött kerékpárral egy szintén György nevű ember, s előttünk hatalmasat esett. Azt mondták, ez azért van, mert nem volt a templomban. Élőpatakon vasárnaponként és ünnepnaponként telve szokott lenni a templom. Még a múlt század közepén ezt tapasztalta, MILOS OBRENOVICS szerb főherceg, aki itt gyógykezeltette magát. Túl kicsinek találta a régi templomot, újat, nagyobbat építtetett, amely nyáron át a fürdővendégeknek is szolgált. A harmincas években egy újságíró, látva a színültig telt templomot, azt írta: . . . „Élőpatakon az emberek angyalok ..." de miután délután a vendéglőben szintén sok mulatót látott, így folytatta: „délután pedig ördögök". Mindezt csak azért meséltem el, hogy fel lehessen mérni, mit jelentett az ateista nevelés ebben a kis helységben. Ma a templomot alig 15—20 idős ember látogatja. Mindebben magamnak is megvan a magam vétke, mert ha még 1948—1949-ben rendszeresen vittem tanulóimat a templomba, később ugyancsak nekem kellett ugyanazt tiltanom. Más választás nem volt: ,,vagy velünk, vagy ellenünk." Nem könnyű dolog ma újra visszatéríteni a vallás felé a tömegeket : talán ennek csak egy módja van: gyermekkorban vallásosán nevelni, úgy, ahogy valaha bennünket istenhitre tanítottak. Nagy Ödön (ref. lelkész Hadad): AZ EGYHÁZ SZEREPE HALOTTAS SZOKÁSAINK ALAKÍTÁSÁBAN Közismert tudományos megállapítás, hogy a halottas szokások körébe tartozó hiedelmek és cselekmények a szellemi néprajz leghagyományosabb (legkonzervatívabb) részét alkotják. E szokások jó része egyszersmind az eurázsiai kultúrkör közös tulajdona is, sőt egyes elemei — E. Kovács László megállapítása szerint — az egész földkerekség minden népénél megtalálható, pl. a halál előjelei, a halott lelkének kísértet formájában való visszatérése, s emiatt a részben kibékítő, részint elhárító cselekmények, a túlvilági élet képzete stb. Az is tény, hogy a halállal kapcsolatos hiedelmek az ókortól fogva lényegében nem változtak és átvészelték a keresztény vallás majdnem 2000 éves szellemi ráhatását is. Változott a civilizáció, a társadalmi-gazdasági felépítmény, s ehhez képest változtak a szokáskörhöz tartozó tárgyi 179