Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

P. Daczó Á. Lukács OFM Fogaras: Népünk hitviláága, vallásos élete

Gerczuly Miklós és felesége házuk előtt Kosteleken ra aztán már 2 nappal azelőtt készülni kezdett. A felesége által be is jelen­tette, hogy jönni fog. Ilyenkor az ünnepi gúnyáját öltötte magára. Azon a napon nem is dolgozott. Az a nap az ő lelki ünnepnapja volt. Egy ilyen na­pon történt a következő eset. Annak rendje és módja szerint eljött, elvégezte szentgyónását, szent­áldozását s miután kiájtatoskodta magát még a szentmise után is, haza­ment. Ez reggel volt. Este felé egyszercsak bekopog a felesége: — Plébános úr, nagy baj van. Nem tudom megvigasztalni az emberemet. A reggel óta csak búsul és sír, és mind azt mondja, hát ő olyan nagy bű­nös? Hát ő olyan nagy bűnös? — Ugyanbiza, miért mondja ezt? Hiszen a reggel meggyónt, — kérdeztem. — Igen, de a plébános úr nem adott neki elégtételt, és most mind azt sóhajtozza, hogy ő olyan nagy bűnös, hogy a pap még elégtételt sem adott neki! — О Istenem, hát csak ez a baj? Menjen csak haza Lina néni és mondja meg Miklós bácsinak, hogy mondjárt átmegyek és elrendezzük szomorú­ságát! A pap életében előfordulhat olyasmi, hogy egyszerűen elfelejt a szent­gyónásban elégtételt adni. Ilyenkor a jó gyónó meg is kérdi, hogy mit végez­zen el? 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom