Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)
Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken
zonyos mértékig ma is hisznek. A szentkép védi meg a még kereszteletlen kisdedet a gonosz szellem ártalmaitól (1980-ban magam is láttam ilyen, a bölcsőben fekvő csecsemő párnája alá tett szentképet), a keresztelőgyertya épségben maradása biztosítéka élete töretlen alakulásának, a gyermekágyas anya kiszabadulása (szülés után hat héttel a templomban való megszentelése), tisztátalanságától, a határra gyakorolt rontó hatásától szabadítja fel. 16 A legelső vallásos élmények a kisgyermeket a családi otthonban érik. Minden lakóházban ott függ az ágy fölötti falon a feszület, a ráakasztott rózsafüzérrel, felette egy, vagy több szentképpel. Ezeket a zárdából vagy házaló árusoktól vásárolták, avagy a hazatérő szolgálólányok hozták Moldvából vagy Bukarestből. Leggyakoribb témáikra szent család, Jézus szentséges szive, Az utolsó vacsora, Szüzanya, a rózsafüzér királynője. Előfordulnak még az alábbi témájúak is: Jézus, a jó pásztor'„ Jézus az Olajfák hegyén, Jézus feltámasztja Lázárt, A megkoronázott Jézuska, Kis Jézus átadja Szent Ferencnek az olvasót, kis Szent Terézke, a rózsák szentje. Ami nem fér el az ágy felett, helyet kap az ajtó fölött, a két ablak között, a szabad falakon. Elhelyezésükben nem érvényesül szabályszerűség, de van olyan vélemény, miszerint a keleti falra kellene tenni. Többnyire olajnyomatok, amiket színük szerint is megkülönböztetnek. A barnásokat szeretik: ezek a magyarosak, a vad sárgásak, kékesek román vidékről kerültek. Az üvegesszekrény felső polcán sok háznál ott található a burdesi Mária porcelán szobra. A szülők megmutatják karonülő, vagy már totyikáló kicsinyeiknek a képeket, bemutatják azok szereplőit: ,Jézuska", „Babba Mária", majd a gyermek fogékonyságát fürkészve visszakérdezik: „Hol van a Jézuska"? „Hol van Máriácska?" Előbb a kezét irányítva, majd magukon mutatva és tudományát számonkérve megtanítják keresztet vetni. Az első gyermekversek közt megkülönböztetett fontosságúak az imák, előbb csak az, hogy ,Jézuskám, báránykám, / Téged dicsér szájacskám", majd az evés előtti, evés utáni, felkeléskor és lefekvéskor mondott imák, — melyek egyrészét imakönyvekből, másrészét szájhagyományból ismerik a szülők. 17 Az estit és reggelit letérdepelve, az ágyban, az asztal mellettit felállva mondják, először a szüleikkel együtt, majd önállóan is. Megtanulják az Üdvözlégy Máriát, amit déli és esti harangszókor mondanak el. Jézus és Mária fogalma mellett megismerkedik az őrzőangyal képzetével, akit, mintha védőszentje volna, hozzá hasonlóan hívnak és aki nemcsak vigyáz rá, hanem számon is tartja minden jó és rossz cselekedetét. A jóért jutalom jár — ajándék, amit elhoz a Mikulás bácsi és karácsonykor az angyal, a rosszért fenyítés: „Megver Máriácska", ,,Megver az Isten" és gyakran büntetés. A kisgyermek úgy érzi, minden tette a nyilvánosság előtt zajlik, felébred lelkiismerete. 164
