Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Nagy Olga néprajzkutató Kolozsvár: Az egyház/vallás szerepe a népi értékrend kialakításában

szemmel nézve „babona"-nak lehetne tekinteni. (Például református hívek nehéz -helyzetben katolikus vagy görög-keleti papokhoz fordulnak misemondásért, böjtölnek stb.) Mivel azonban az illető számára, aki ilyesmihez folyamodik, ez vallási élmény s nem „fekete mágia", el kell fogadnunk úgy is, mint a csoporton belüli olyan megnyilvánulást, melyet egy szélsőséges helyzet teremt, s még akkor is vallási jelenség, ha csak szórványosan fordul elő.

6 c) De azt is tudomásul kell vennünk, hogy a népi vallásosság sajátos módon ötvözött keresztény hagyományokat ősi pogány kori elemekkel, melyeket megőrzött. Elég, ha a csodálatos „archaikus imdáságokra" gondo lünk, melyeket Erdélyi Zsuzsa fedezett fel.

7 d) Másfelől azon sem lehet megbotránkozni, hogy bizonyos kánonok, dogmák teljesen érintetlenül hagyták a népi tömegeket, s még ha ezzel nem is ellenkeznek — csupán azért, mert nem gondolkoznak rajta —, ez nem „vallástalanság", hanem a kollektív népi lelkiség sajátossága. Általános megállapítások Az egyes falvakon belül minden vallási csoportosulást egyforma gondossággal kell felmérni. Mivel a lelki, vallási kérdések vizsgálatában nem hagyatkozhatunk csupán az „igen" és a „nem" válaszokra, továbbá lehetetlen az egész falut a maga teljességében felmérni, fontos az egyes vallási csoportokon belül kiválasztani a reprezentatív alanyokat, tehát: — bizonyos számú öreg férfit és nőt, — bizonyos számú középkorú férfit és nőt, — bizonyos számú fiatal fiút és lányt. A férfiak és nők szerinti felmérés azért fontos, mert így a másfajta lelki beállítottság (a férfi racionálisabb, a nő érzelmibb és ösztönösebb), másfajta gondolkodásmód, az egész lelki beállítottság számbajön a vallásossággal kapcsolatban. Az öregek és középkorúak, valamint fiatalok esetében lemérhetjük azt, hogy az azonos mai hatások hogyan asszimilálódnak. E felmérésben a közösség szerepe közvetve, mint társadalmi, társadalomlélektani háttér szerepel, vizsgálatunk elsősorban arra irányul, hogy a vallásosságot az egyes egyének életvitelében, erkölcsében, a személyiség egész alakulásában figyeljük meg. Természetesen a vallási közömbösség felmérése is éppolyan fontos, mint a fentebb elmondottak. Az egyházi hovatartozás fontossága mint társadalom-lélektani háttér még jobban kiderül azáltal, hogy az egyéneket egyforma arányban választjuk ki az egyes felekezetek tagjai közül (pl. római katolikus, református, adventista stb.). Ha ez túl általánosnak tűnik, akkor ajánlatos felekezeti felmérést végezni és utána összevetni az adatokat, eredményeket. A min10