Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Nagy Olga néprajzkutató Kolozsvár: Az egyház/vallás szerepe a népi értékrend kialakításában

tavételnél külön-külön számba kell venni a faluban valamelyik egyházon, felekezeten belüli mozgalom tagjait is, azokat, akik külön сю portot alkotnak, anélkül, hogy az egyházból kitértek volna (pl. az „ébredő keresztyének", CE, a neoprotestánsoknál a reformista irányzatokat). A) Társadalmi tudat Ezek után röviden utalnék az egyes témákra, illetve témakörökre. A társadalmi tudat című témakör azt kívánja hangsúlyozni, hogy ebben a változó világban, amelyben az elmúlt évtizedekben olyan tragikusnak mondható csapást mértek a falura, nagyon fontos számbavenni a gazdasági, illetve társadalmi körülményeket. Ahhoz, hogy az egyes falvakon belül megvizsgálhassuk a különböző vallási felekezetekben, ill. csoportokban a hívek vallásosságát, ennek mibenlétét, a vallás integráló szerepét életükben stb., szükséges az, hogy felmérjük az illető alanyok társadalmi-gazdasági helyzetét, mert csak így derül ki az, hogy az egyes emberek és csoportok vallásos életében az anyagi javak, az életmód és életforma milyen szerepet játszik. Továbbá csak így derül ki, hogy napjainkban a valláshoz kötődésnek nem elsősorban, sőt talán nem is az anyagi tényezők az elsőrendű okai. Gondoljunk például a két világháború közötti időre, amikor a szekták terjedése egyenes arányban volt a földnélküliséggel pl. Magyarországon. Ez esetben a szekták terjedésének elsőrendű oka a társadalmi és gazdasági kompenzáció, a társadalmi kisemmizettség volt. Manapság azonban másféle — erősen lélektani tényezők kerültek felszínre mind a valláshoz való erőteljesebb kötődés, mind pedig az egyházból való kiszakadás esetében, mégpedig annak a kollektív traumának hatására, amelyet a parasztság pl. a kollektivizálással, a gyökeresen új életforma bevezetésével, a parasztság hagyományos kultúrájának erőszakos fölszámolásával elszenvedett. Az okok között meg kell keresni a gazdasági és lelki élet változásainak, alakulásainak hatását a vallásosságra vagy annak gyakorlására. A kisközösségi kapcsolatok érdekváltozásai: pl. az adventizmusban igen erős az anyagi érdekeltség, mert a szombat miatt kisvállalkozásokat alapítanak. Illyés Endre vizsgálata a harmincas években kellőképpen illusztrálta azt a tényt, hogy a földműves ember, akinek telke, háza, egészséges célkitűzései voltak, munkájában megtalálta lelki egyensúlyát, de vallásilag közömbös volt. A falusiak most ennek egyrészt a fordítottját élik át: az anyagi jóléttel együtt járó érdekvesztés, másfelől talán éppen a magáramaradottsággal együtt járó befelé fordulással magyarázható az az élménykereszténység iránti érdeklődés. B) Vallásos tudat Ebben a témakörben próbáljuk meg kifürkészni a következőket : 11