Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. csakis anyanyelvűket gyakorolják, illetve a lelkész jelenlétében igyekeznek magyarul beszélni. Három olyan család van a faluban, akik számára fontos a magyar nyelv: ők gyermekeiket 1-12. osztályba magyar iskolába járatták (Vaj- dahunyadra, majd Dévára), utána a gyermekek egyetemre mentek, aminek az lett a következménye, hogy a diploma megszerzése után nem tértek vissza a falujukba, hanem Kolozsvárott, Bécsben, Angliában, Nagyváradon élnek. Az emberek magyar beszédéből is észre lehet venni, hogy otthon sokan románul beszélnek és románul gondolkodnak, mert bizonyos román kifejezéseket tükörfordításban alkalmaznak. így például amikor egy bácsi meg akarta dicsérni a lelkészt, ezt mondta: „Nem akarom kefélni, tiszteletes úr, de elmondom, hogy ez vagy az tetszett.” A román a peria kifejezésnek ugyanis két jelentése van: hízelegni, illetve kefélni, tehát az illető azt szándékozott kifejezni, hogy nem akar hízelegni a lelkésznek. Az egyik adatközlőm szerint Batizán Attiláék hatására egyre többen használták a magyar nyelvet: „Mióta ez a tiszteletes úr van, nagyon összeszedte az embereket, más a nép. Eleinte itt is románul beszéltek, mikor mentek be a templomba, románul, amikor kijöttek, de mióta ez a tiszteletes úr van, nagyon megváltozott. A tiszteletes úr is nagyon igyekszik, hogy a saját anyanyelvűnket tanítsa a fiatalságnak, a fiatalokkal foglalkozik, megtanította őket magyarul. Voltak gyerekek, akik alig tudtak magyarul. O megy velük kirándulásokra, sokat foglalkozik a fiatalsággal... Most megszokták, hogy mégis beszélnek többet magyarul, mint románul. így a magyarok a magyarokkal jobban beszélnek magyarul, ha mennek templomba, nem románul beszélnek, nem még hallom, hanem magyarul beszélnek, mint azelőtt. Mégis megváltoztak a beszédben, jobban igazodnak az anyanyelvhez, mint azelőtt.” A rákosdi reformátusok szemében a templomi nyelv a magyar, és ehhez ragaszkodnak. Nagyon öntudatos emberek, amikor szóba került, hogy a temetésen a lelkész románul is megszólaljon a szószékről - mint ahogy Hosdáton a presbiterek többsége azt mondta, szó se lehet arról, mert ők magyarok. A törekvés ott van bennük, de sokuknak könnyebben forog a nyelve románul. A rákosdi reformátusok erős identitását mutatja az is, hogy vegyes házasságok esetén a román fél az, aki áttér reformátusnak: a 2010. évi gyülekezet tagjai között 3 különböző korú román asszony van, akik házasságkötésük előtt konfirmáltak (az ortodoxoknál történt keresztelést elfogadja a református egyház), és ezáltal tértek be a helyi református gyülekezetbe. Azóta egyikük rendszeresen, a másik kettő pedig ritkán jár a református templomba. Ortodox templomba nem járnak. Nem tanultak meg magyarul, de a református egyház hittételeit 189
