Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Vass Erika: A Hunyad megyei Rákosd református gyülekezet
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. megismerték (az ortodox egyházban a jelenlét a fontos, nem a prédikáció, ebből a szemléletből is adódhat, hogy annak ellenére is elmennek, ha nem mindent értenek). Számukra Batizán Attila nagy ünnepeken leírta románul a prédikációt, és az istentisztelet alatt el tudták olvasni. Gyermekeik reformátusok lettek. Egy esetben román baptista férfi is áttért reformátusnak a házasságkötése előtt, a lelkész készítette fel románul a konfirmációra. Ugyan van egy középkorú román férfi, aki nem lett református, de ő az ortodox templomba se jár, nincs vallásos elköteleződése, gyermekei pedig reformátusok lettek, magyar iskolába járnak. Ezek a példák is azt mutatják, hogy ez egy erős, kompakt közösség. Vegyes házasság esetén Rákosdon volt egy hagyomány, miszerint a házasulandók mindig eljöttek a református templomba. Tehát vagy mindkét templomban, vagy csak a reformátusban esküdtek meg, a másik fél vallási hozzáállásától függően, de lényeges, hogy a református fél ortodox személlyel kötött házasság esetén nem mondott le vallásáról. Mivel Batizán Attila nyitottan állt a kérdéshez és felvállalta, hogy esküvőn románul is szól, azóta többen csak a református templomba jöttek összeházasodni. (Sokan nem kedvelik az ortodoxok hosszabb, összetettebb liturgiáját). Ilyenkor a lelkész előbb magyarul felolvasta az igét, majd magyarul prédikált, ezt követően románul is felolvasta az igét, és röviden románul is összefoglalta a prédikáció üzenetét. Az énekek magyarul hangzottak el. Ezt követte az eskütétel: Batizán Attila szolgálata alatt a román fél egy esetben tanulta meg az eskü szövegét magyarul, a többi esetben a magyar fél magyarul, a román fél románul mondta ezt. A szertartás végén magyarul hangzott el az áldás és az énekek. Rákosdon a reformátusoknak kedvez az tény is, hogy ortodox pap nincs a faluban, csak kéthetente jár át a szomszédos Magyarosdról (valaha ott is éltek reformátusok, akkor Rákösd filiája volt). így nem tudja igazán összefogni az ortodox közösséget. Az ortodoxok igyekeznek felzárkózni a reformátusokhoz, így például azt követően, hogy 2010-ben átadták a református temetőben a ravatalozót, az ortodoxok is hozzáfogtak saját ravatalozójuk megépítéséhez (az ortodoxokénak az állam állta az összes költséget, a reformátusokét csak részben, itt a presbiterek kétkezi munkájának köszönhető a ravatalozó elkészülte). Ha magyar magyarral házasodik össze, de egyikőjük római katolikus, a másik református, akkor többnyire mindketten megtartják a saját vallásukat. Ha a fiatalok Rákosdon telepednek le, akkor vegyes házasság esetén is reformátusnak keresztelik meg a gyermeket. Elsősorban testvért, rokont hívnak kereszt- szülőnek, ritkábban barátot. Volt már rá példa, hogy rokon esetében rajta keresztül ortodox, illetve római katolikus lett az egyik keresztszülő. Ha a leendő 190