Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Berdán Zsuzsanna: Szent Péter és a gomba, avagy a gomba keletkezésével kapcsolatos legendák a magyar népi kultúrában

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

ne. Értelmezésére különböző hagyományok alakultak ki. A magyarság esetében van adat arra, hogy növényként, vagy annak egy részeként értelmezték. Jó példa erre a szívgomba, az odvas keltike gumója, amely bizonyos vidékeken a népi gyógyászatban is fontos szerepet játszik.8 Szintén a gomba növények közé sorolására utalnak egyes találós kérdéseink.9

A magyarságnál alig, de más (köztük rokon népeknél) fontos a gombának a szent, a szakrális jelentésmezejébe tartozó területe is.10 11 Már Bernardino de Saaguna (16. sz.) krónikája is közli, hogy az indiánok vallási ünnepeiken a teonanacatlnak nevezett varázserejű gombát fogyasztják hallucinációk elérése érdekében. A paleoázsiai mitológiában széles körben elterjedtek a „galócaem- berekről” szóló történetek. Az afrikai pangavék pedig úgy hiszik, hogy a föld egy taplógomba alsó, az ég a felső feléből keletkezett.11 Magyar szempontból érdekes, hogy obi-ugor nyelvrokonaink, a vogulok (manysik) és az osztjátok (hantik) sámánjai légyölő galócát fogyasztottak révületkeltő szerként.12 A néprajzi párhuzamokon és az ősi magyar sámánizmus feltételezésén alapszik az az elmélet, hogy honfoglaló őseink sámánjai is használhattak légyölőt.13

Egész korai ábrázolások utalnak a gomba kultúrtörténetére.14 Egyes kutatók, pl. Giorgio Samorini15 vagy Jochen Gartz16 szerint ezek az ábrázolások az őskori gombakultusz kifejlődései lehetnek azokban a kultúrákban, amelyekben a pszilocibin jellegű fajtákat rituálékon fogyasztották, misztikus víziók elérése érdekében.17 Terence McKenna18 amerikai író egyenesen a megismerés fájának nevezi az ilyen fajta gombákat.19

Homérosz (Kr. e. 9—8. sz.) már az ókorban felvetette, hogy a gomba a föld és az ég egyesülése. A görög neoplatonista filozófus, Porphyrios (Kr. u. 3. sz.) úgy vélte, hogy a látható gombák az istenek gyermekei. Az antik görögök

8 Zsigmond 2009. 34-35.

9 Lásd Kicsi 2010. Moeszia, 5-6. sz. 72-73.

10 Zsigmond 2009. 13—14.

11 Hoppál 1988. 2. köt. 82.

12 Kicsi 2003. Moeszia, 1. sz. 79.

13 Lásd Balázs 1954; Bán 1908; Kutalek 1995; Munkácsi 1907; Vértes 1990; Kicsi 2003.

14 Például: a Tassili-fennsík egyik őskori sziklarajza Algériában, vagy a gombákat ábrázoló agyagszobrocskák Mexikóban, Kr. u. 100 körül.

15 Olasz etnobotanikus, szent növények, pszichoaktív növények kutatója. Clark 1998. 9. Bővebben Samorini 1992.

16 Jochen Gartz német kémikus, mikológus egyik fő kutatási területe a természetes hallucinogének.

17 Clark 1998. 9. Előszó. írta Christian Rätsch. Lásd továbbá Samorini 1992. 69-78.

18 Amerikai filozófus, az etnofarmakológia úttörője. Fő kutatási területe a sámánizmus volt.

19 Bővebben erről McKenna 1996.

140