Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Berdán Zsuzsanna: Szent Péter és a gomba, avagy a gomba keletkezésével kapcsolatos legendák a magyar népi kultúrában
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. keraunion-nak, mennykőnek nevezték, és ahogy a világon sokfelé, ők is úgy gondolták, hogy villámláskor keletkezik.20 Az egyiptomi Athenaios (Kr. u. 3. sz.) arról ír Deipnosophistae című művében, hogy a vendégségeken a szarvasgomba túlzott fogyasztása érzelmi kitöréseket okozhat. A rómaiak az istenek eledelének nevezték.21 Dél-Franciaországban a 19. századig meg voltak győződve róla, hogy a gomba magának a sátánnak a műve, és mindegyik, amelyik kék színű, a villám becsapódásával jön létre. Nem csak Európában, de Afrikában, Óceániában, Szibériában, Délkelet-Azsiában és a Himalája területein is megtalálhatók ilyen és hasonló elképzelések.22 Hildegard (1098-1179) szivacsoknak nevezte a gombákat (Physica 1,172), a 16. századi tudósok pedig a föld felesleges nedvességének. (Pl. Hieronymus Bock német botanikus, orvos és evangélikus lelkész.)23 A gombákhoz fűződő általános hiedelem, hogy amelyiket nem jól ismeijük, az bolondgomba (azaz nem jó, mérgező). Különösképpen elterjedt a bolondgomba elnevezés légyölő galócára való használata. A mérgezőséggel kapcsolatos tévhitek azonban gyakran okoznak gombamérgezéseket. Sokan úgy gondolják, hogy a rikító színű, rossz szagú gomba mérgező. Vagy a kettétört, félbevágott gomba húsa, ha mérges, akkor elkékül, megfeketedik. Talán a legtöbb bajt az a babona okozza, hogy leforrázás után minden gomba ehető. Erre alapot adhatott egynéhány gombafajta, amelynek méreganyagát a forró víz oldja. Azokon a magashegyi vidékeken, ahol az egyetlen mérgező gomba bele esik ebbe a kategóriába, helytálló lehet az elmélet, máshol azonban halált okozhat.24 Veszélyes elképzelés az is, hogy a csigarágta és kukacos gomba nem lehet mérgező, ugyanis minden élőlényre másképpen hatnak a méreganyagok.25 Népi babonáink közül való továbbá, hogy nem jó a gomba, ha a kígyó megmássza, de jó, ha a csiga megrágja. A kígyó a magyar népi hitvilág természetfeletti erővel felruházott állata, leginkább szerencsejelkép, amit gyakran együtt ábrázolnak a negatív hiedelemlényekkel.26 Nem véletlen, hogy a gombamérgezések 20 Clark 1998. 9-15. Előszó. írta Christian Rätsch, Hoppál (szerk.) 1998. 82-83.; Pál-Ujvári 2001. 208; Zsigmond 2009. 11-14. 21 Uo. 22 Clark 1998. 9-15. Előszó. írta Christian Rätsch.; Zsigmond 2009. 11-14. 23 Uo. 24 Bővebben erről Kalmár 1982; Kalmár-Makara 1978; Zsigmond 2009; Zsigmond 2001; Haulik 2009-2010; Martin 1999. 25 Uo. 26 A garabonciás csodabojtár „lovait” például két kígyó testesíti meg. Lásd MNL „garabonciás” címszó alatt, www.mek.oszk.hu [2011. 02. 20.] 141
