Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

tért.10 11 Történeti feljegyzések és helyszíni megfigyelések arra utalnak, hogy a mai református templom a középkori templom köveiből és részben annak falaira épült." Ugyanakkor egy kis lélekszámú katolikus közösség jelenléte már 1730 táján dokumentált.12 Megerősödése a század második felében, a földbirtokos Egri Káptalan által is támogatott beköltözésekkel indult meg. 1757-ben épül újból katolikus templom, 1763-tól önálló lelkészség, 1767-től plébánia. 1806-ban szentelik jelenleg is álló plébániatemplomát.13

A 19. század végéig a település legnagyobb lélekszámú egyháza a református, mellettük még evangélikusok és zsidók telepedtek meg. A zsinagóga 1863-ban épült (ezt a II. világháború után elbontották), az 1930-as években evangélikus, valamint - a település teijeszkedésével - egy-egy katolikus és református kistemplomot, 1949-ben baptista imaházat emeltek.14 A felekezeti pluralitás, mindenekelőtt a katolikus-református megosztottság a helyi társadalom lényeges vonása, amely a csoportszerveződések és csoporttevékenységek vizsgálatakor egyaránt figyelmet érdemel.

Monor a 19. század első felében külső képét, lélekszámát, és — az iparos-, kereskedő- és tisztviselőréteg erősödése mellett egy vékony értelmiség kialakulásával - társadalmi tagoltságát tekintve egyaránt városiasodott. Az 1847-ben Pest-Cegléd-Szolnok-vonalon megindult vasúti közlekedés (az ország második vasútvonala) révén a fővároshoz is közelebb került. Ettől kezdve a gazdasági-társadalmi változások felgyorsultak, új kulturális igények jelentkeztek, egyszersmind az igények kielégítése terén is új lehetőségek nyíltak. A települést 1849-ben mezővárossá nyilvánították, a címet 1886-ig (a mezővárosi jogállás és cím megszüntetéséig) viselte, akkor a nagyközségek közé sorolták.15 A monori egyesületi élet - 18. századi kezdetek után - a kiegyezés közeledtével indul fejlődésnek úgy civil, mint egyházi keretek között, hogy virágkorát a két háború közötti évtizedekben érje el.

10 Varga 1997.263-264.

11 Vitálisné Zilahy 1998.

12 Az üllői plébánia anyakönyveiben (amelynek Monor 1727-től leányegyháza) az első bejegyzés 1728-ból való (keresztelés). A Váci Püspökség egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint Monoron 1733-ban 16 katolikus család él, lásd Holl 2004. 282.

13 Varga 1997. i. h. Lelkészét 1763-tól fogva plébánosként említik a források.

14 Novák-Kasza 1998. 545.; Kiss-Marunák 2005. 19.

15 Kiss-Marunák 2005. 4-5. Vö. Gyalay 1998.; Horváth-Kovacsics 2000. - A társadalmi tagozódás változása a római katolikus egyház anyakönyveiből pontosan kirajzolódik.

158