Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
II. A népi vallásosság történeti–néprajzi megközelítései - Köteles György: A katolikus egyesületek hitéleti, kulturális és társadalmi szerepe a Pest megyei Monoron, 1763–1949
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 2. Katolikus egyesületek a 18-19. században A 18. századi Magyarországon a katolikus egyház tág teret nyitott annak, hogy „az emberek vallási és vele együtt közösségi igénye” jámbor társulatokban kielégítésre találjon.16 Monoron ekkor csupán egyetlen társulat létezett, mégpedig a katolikus egyház keretében. Az Oltáriszentség barokk kori kultuszát17 ápolta Az Úr Szent Testének Társulata, terjedését Migazzi Kristóf váci püspök különösen is szorgalmazta.18 A monori társulatot az 1777. és 1782. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek említik. Eszerint valamelyik misszió alkalmával alakult meg, talán 1771-ben, amelyet - az első évekről különben rendkívül szűkszavú — História Domus is följegyez.19 A társulat szolgálata a gyakori, nagy ünnepélyességgel megtartott körmenetekhez és szentségkitételekhez kapcsolódik. Protestáns környezetben magának a liturgikus cselekménynek, így a vele járó szolgálatnak is sajátosan demonstratív jellege van, ahogyan ez a püspöki vizitátorok ismétlődő figyelmeztetéseiből kitűnik.20 A szervezetről, a tagság létszámáról és összetételéről, az előírásos imákról és az istentiszteleti szolgálat részleteiről a forrás hallgat; a társulatnak jövedelme nincs. A későbbiekben nem találkozunk velük, legkésőbb 1788-ban feloszlott, amikor a ’felvilágosult’ II. József a konfratemitások működését betiltotta.21 A civil önszerveződés nagyobb arányú hazai kibontakozására a polgárosodás előretörésével, a reformkorban került sor; a fejlődés a szabadságharc bukását követően, az önkényuralom idején sem állt meg. A világi egyesületek tévedését a 19. század közepétől Európa-szerte a vallásos egyesületek új hulláma - nálunk a korábban betiltott társulatok újjáéledése mellett újak alakulása - követte.22 Monoron hamarosan két konfratemitás is alakul, melyek nyilván sajátos lelkiségüket követve végzik imáikat és vesznek részt istentiszteleten, a jogi normákat betartva testületileg a körmeneteken is,23 de amelyekről helyi forrásaink főképpen a templomnak juttatott adományaik révén tesznek említést. 16 Szántó 1984. 308. 17 I.m. 174. 18 ChobotlI. 1917. 626. 19 VPL Can. Vis. VII-VIII. Ismerteti Patkóné Kéringer 1997. 56-57. 1771-ben rendeztek először úmapi körmenetet Monoron, ünnepélyességét a Carameliani ezred 17 katonája (katonazenekar?) növelte, a szertartásokon két ferences is részt vett, a pesti rendházból, lásd História Domus 1.4. - A ferencesek bizonyára lelkigyakorlatot/missziót is tartottak: társulatalapításhoz illő keretek. 20 Holl 2004. 23. 21 Szántó II. 282.; Diós 1993. ’conffatemitas’. 22 A hazai vallásos társulatok újkori történetének jogi vonatkozásairól és nemzetközi összefüggéseiről lásd Barna 1998. 11. 23 Barna 1998. 11. 159
