Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Frauhammer Krisztina: Egy öltözetett Mária-szobor titkai
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. Gizella győri lakos alkotásai, hálából az 1937-es, az 1938-as és az 1939-es esztendőből. A hála pontos indítékát, az esetleges megrendelőket, valamint Tóbl Gizella személyét homály fedi.31 Az öltöztetés hagyományának kialakulása kapcsán kell említést tennünk arról is, hogy talán a burgenlandi Esterházy hercegi birtokon lévő templomok (Kismarton, Boldogasszony, Loretto, Lajtaszék), valamint Mariazell öltöztethető szobrai is példával szolgálhattak a kálnoki hívek számára, hisz ezek hatása számos más magyar búcsús helyen is nyomon követhető (Celldömölk, Jásd, Csatka, Andocs, Hajós).32 E kegyhelyeken az egykori falubeliek is több alkalommal megfordultak és fordulnak meg ma is. 3. Műemlék és/vagy kultusztárgy A szobor kultusztörténete is jelzi, hogy a 18-19. századi írott források még említik, hogy a szobor finom fémmel borított, és festett. A restaurátori vizsgálatok és szakvélemény elkészültéig csak feltételezésbe bocsátkozhatom: úgy vélem az 1820-as években indult meg az öltöztetés kultusza, ekkor talán még csak nagyobb ünnepek alkalmával, majd az 1874-es ruhaadományozás óta vált folyamatossá. Talán a kis Jézus áthelyezése is ezért történt, hiszen így jobban biztosítva volt a szobor öltöztethetősége. Mindezen átalakulások hatására mára egy sajátos helyzet alakult ki: az öltöz- tetőket kivéve, senki nem tud a csodaszép ruha alatti szoborról. A ruha alatt rejlő, feltehetőleg 17. századi, fémmel borított, kivételes finomsággal, gyakorlott kezekkel festett szobor csak egy kiállításra készített fotódokumentáció kapcsán került napvilágra. Kiderült az is, hogy az öltöztetés is mindig kulcsra zárt ajtók mögött zajlott, senkinek nem szabadott ilyenkor a templomba lépnie. (Kis híján meghiúsult a fotózás is, mert a szobor gondozói is csak komoly huzavona után járultak ahhoz hozzá, hogy ruha nélkül is lefényképezzem Máriát. Azzal érveltek, hogy nekik a szüleik mindig azt tanították, hogy ruha nélkül nem szabad senkinek látnia a Szűz Máriát.) így merülhetett a szobor megkapó egyszerűségének és finomságának bája egyre inkább a feledésbe. 31 Az egyik ruha a textilrestaurátori vélemény alapján valószínűleg miseruhából lett varrva, esetlegesen a győri orsolyiták keze munkája. A ruhák egy részét 2010-ben Vajk Éva textilművész vizsgálta meg. Közreműködését ezúton is köszönöm. 32 Lantosné 1990. 51. 89
