Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)

I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Frauhammer Krisztina: Egy öltözetett Mária-szobor titkai

2010-ben megjelent könyvében Wolfgang Brückner is bemutat egy hasonló esetet.33 A németországi Dimbach településen 1975-ben felfedezik, hogy a hosszú ideje öltöztetett kegytárgy ruhái egy csodálatos középkori szobrot takarnak. A felfedezés olyan elementáris hatást gyakorol legfőképpen a helyiekre, de a művészettörténészekre is, hogy nem öltöztetik többet fel. Brückner szerint így a kultusz részét képező kegykép művészeti alkotássá, profán műemlékvédelmi tárggyá, egyszóval egy emlékké alakul át.34 Jóllehet a kijelentést vitathatónak tartom - hiszen a szobor ruha nélkül is Máriát mint az áhítat tárgyát jeleníti meg -, mégis úgy vélem: az öltöztetés sajátos többletjelentéssel mházza fel ezeket a kegyszobrokat.

4. A művészeti élmény felett álló intimitás

A kálnoki szobor felfedezése kapcsán elsődlegesen nem maga az öltöztetés, sokkal inkább annak mozgatói, motiválói, illetve az azt körbevevő titokzatosság tudatos fenntartása érdekeltek. Mi célt szolgál az ép, kimunkált és „felöltöztetett” szobron a ruha?

Taddeus Zingg tanulmánya frappáns választ ad erre: e folyamatok mögött a művészeti élmény felett álló intimitás a meghatározó. Vagyis, a plasztikusan művészi helyébe ezeknél a kegyszobroknál a festőién emberi kerül.35 Eszerint tehát a zarándok a kegyképben, szoborban nem elsősorban a művészetet és a művészeti élményt keresi, hanem valamiféle emberi kapcsolatot akar létesíteni vele, úgy tekint rá, ahogy adatközlőim is többször megnevezték, mint királynőre, mint égi édesanyára, mint szülőfaluja lokalizált, saját Máriájára, akihez személyes viszony fűzi, hiszen hétről hétre kilátogathat hozzá, megoszthatja vele gondjait.

Ezt az igényt elégíti ki az öltöztetés, melynek révén intim emberi közelségbe kerülhet vele a hívő és egy bizalmas atmoszférát teremthet meg. Talán épp ez adhat magyarázatot az öltöztetés titokzatos körülményeire is. így a művészeti értéke az ábrázolásnak szó szerint el lesz takarva a ruhával, ahogy adatközlőm mondta: „Szép, szép az a fém borítás és festés, de azért mégiscsak sokkal szebb, ha van rajta ruha is; azt lehet cserélgetni, váltogatni, a történetüket is tudjuk, én is hívőként, kálnokiként erre is gondolok.”36

VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9.

33 Brückner 1999. 15.

34 Brückner 1991. 15.

35 Zingg 1974. 10.

36 Frauhammer Józsefné, 71 éves.

90