Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. - Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. (Veszprém, 2014)
I. A Szűzanya és a szentek tisztelete egykor és napjainkban - Frauhammer Krisztina: Egy öltözetett Mária-szobor titkai
VALLÁSI KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9. 1. Történeti kitekintés a szobrok öltöztetéséről A szentek szobrainak öltöztetése a 17. századtól válik általánosan elterjedt gyakorlattá a katolicizmusban. E kultusz felvirágzásának hátterében elsősorban az 1563-as Tridenti zsinatot kell említenünk, amely külön is foglalkozik az ereklyék és szent ábrázolások tiszteletével. Az ügy tárgyalását a protestánsok és a husziták ereklye tiszteletet elutasító tanai tették szükségessé. A zsinat határozatában kiemeli a tárgyi kultusz személyre vonatkozó jellegét, de fenntartja a szent ereklyék és képek tiszteletének hagyományos gyakorlatát. Ez a döntés alapvetően meghatározza a szentek ábrázolásaihoz való későbbi viszonyulást.2 A szobrok, ereklyék öltöztetésének népszerűvé válásában a Róma alatti katakombáknak, a Roma Sottaterranaenak a felfedezése is nagyot lendített. E felfedezés a kereszténység hőskorára irányította a figyelmet, és a nagy mennyiségű vértanú-ereklyéknek köszönhetően az ereklyetisztelet fénykorának bekö- szönéséhez vezetett. Az ereklyék ajándékozásával nem csak a Római Egyház egységét demonstrálták, de erősítették a rekatolizációs törekvéseket is, és ez hozzájárult egy hallatlan mértékű ereklyekereskedelemhez. Ezekből mindenki részesedni akart, így a 18. századra már komoly presztízsnövelő, reprezentatív funkciót kapnak e tárgyak. Emellett természetesen továbbra is fontos maradt, hogy a szent helyek is birtokoljanak ilyet, sőt az egyre másra megjelenő új kultuszhelyek hírnevének növeléséhez is nagyban hozzájárult, ha rendelkezett valamely szent ereklyéjével. Mindezen folyamatok következményeként egyre erősebbé vált ezen ereklyék díszítése, szebbé, ünnepélyesebbé tétele iránti törekvés. A katakomba szentek csontvázának díszítése elsősorban apácakolostorok tevékenységéhez kötődött. Ez nem véletlen, hisz általános volt, hogy a női kolostorokban készülnek a miseruhák, liturgikus ruhák. Magyarországon az orsolyiták, klarisszák, angolkisasszonyok, a pozsonyi Erzsébet-apácák voltak e tevékenységek fő specialistái. Fontos központ volt ezenkívül még Graz és a bécsi orsolyiták kolostora is, ahol például a híres mosonmagyaróvári Szent Krisztina- és Szent Augustus-ereklyék is készültek. Ezeknél a speciális pofion technikát alkalmazó díszített ereklyéknél nagyon meghatározó szerepe volt a látványnak, hisz a korabeli nézőre gyakorolt hatás a kultuszra is kihatott. Éppen ezért bennük nagyon hangsúlyos volt az érzéki, kézzelfogható megjelenítés, ami minden bizonnyal erős hatással volt a szemlélőre.3 2 Lengyel 1987. 45. 3 Lengyel 1987. 56. 83
